Franco és a Vatikán viszonyát vitatják a mai tömeges boldoggá avatás napján
XVI. Benedek pápa a hagyományos vasárnapi úrangyala imádság során fordult a hívekhez vatikáni irodája ablakából, leróva kegyeletét "a hit hős tanúságtevői" előtt, akik "vérükkel fizettek Krisztushoz és egyházához való hűségükért".
"Megbocsátó szavaik és gesztusaik üldözőik felé arra késztetnek minket, hogy fáradhatatlanul dolgozzunk a könyörületességért, a megbékélésért és a békés egymás mellett élésért" - tette hozzá a katolikus egyházfő, aki nem tett semmilyen utalást a 498 katolikus, pap, szerzetes és világi személy halálának történelmi körülményeire. Kijelentette: ez a tömeges boldoggá avatás - a legjelentősebb a katolikus egyház történetében - "mutatja, hogy vértanúság nem csupán egyéneknek fenntartott kiváltság, hanem lehetőség az egész keresztény nép számára.". A pápa ennek kapcsán megemlítette, hogy nemcsak vértanúk léteznek, hanem "a mindennapi élet mártírjai is", és "ez a tanúságtétel különösen fontos napjaink elvilágiasodott társadalmában".
A boldoggá avatási misét a római Szent Péter téren José Saraiva Martins portugál bíboros, a szentek ügyei kongregációjának prefektusa mutatta be a pápa képviselőjeként szinte az összes spanyol püspök, mintegy 30 ezer hívő és a spanyol kormány tagjainak jelenlétében.
Ugyancsak vasárnap látott napvilágot a madridi El País című lapban, hogy vatikáni dokumentumok szerint XI. Pius pápa önmérsékletre és irgalomra szólította fel a polgárháborúban szembenálló feleket, de a nacionalista erőket vezető Francisco Franco nem hallgatott rá. Vicente Carcel Orti spanyol pap, tekintélyes történész találta meg a Szentszék archívumában azt a levelet, amelyben a pápa karácsonyi fegyverszünetet kért, de Franco tábornok durván elutasította. Carcel ugyancsak megtalálta azokat a leveleket, amelyeket a halálra ítélt köztársaságiak hozzátartozói írtak XI. Piusnak, hogy járjon közbe érdekükben Francónál. Előkerültek a Vatikán által küldött, kegyelmet kérő táviratai is. Egyes esetekben a táviratokra adott válaszokból kiderült, hogy azt, akinek ügyében kegyelemért folyamodtak, már kivégezték. A történészek gyakran hangsúlyozzák a Vatikán és a spanyol egyház által Francónak nyújtott támogatást, de Carcel atya szerint a pápa és a nacionalista tábor között a kapcsolatok egyáltalán nem voltak jók: XI. Pius csak 1938-ban ismerte el hivatalosan Francót, mert attól tartott, hogy ellenkező esetben a spanyol Caudillo túlságosan a náci Németország befolyása alá kerül. Carcel atya vasárnap maga is részt vett a boldoggá avatási szertartáson.
(MTI)
