"Tokaj szőlővesszein kormot sepregetnél", "Jól befűtenek nekünk", "Rontják a levegőt" - ilyen, és ehhez hasonló szöveggel ellátott táblákat tartottak a magasba a demonstrálók, akik személyautókkal, munkagépekkel jöttek a rendezvényre.

Szerencs Tokaj-hegyalja kapuja, a kapu őrének, Szerencs városának ezzel nemcsak szerepe, hanem felelőssége is van. Szerepe és felelőssége abban áll, mint minden kapu őrnek, hogy őrizze a kapun belüli értékeit, védje meg azokat, eressze be azokat, akik azt gazdagítják, tartsa távol azokat, akik azt rombolják. Ezt a szerepet tévesztette el Szerencs városa és feledkezett meg felelősségéről akkor, amikor helyet kínált egy olyan ipari létesítménynek, ami térségének környezetét súlyosan veszélyezteti - mondta Kuthi Csaba a Történelmi Borút Egyesület elnöke.

Berecz János, a majd' 40 milliárd forintba kerülő 50 megawatt teljesítményű ügynevezett bioerőművet felépítő BHD Hőerőmű Zrt. felügyelőbizottságának elnöke a közelmúltban azt mondta: a szükséges engedélyek birtokában kezdték meg a kivitelezést. A szerencsi üzem környezetvédelmi, vidékfejlesztő beruházás, Magyarország legmodernebb biomassza erőműve lesz, és nem veszélyezteti sem a borvidéket, sem a világörökségi címet.

A szőlészek, borászok, természetvédők véleménye azonban szögesen eltér ettől. Mészáros László a Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesülete elnöke úgy vélekedett: a létesítmény tájképromboló, a borvidékre jellemző különleges mikroklímát az üzemeltetése komolyan veszélyezteti.

Szerves anyag tüzelésű erőművel energiát termelni szinte mindenütt lehet, tokaji aszút készíteni csak itt Tokaj-hegyalján tudunk - mondta.

Az erőművet ellenzők érvei között egyebek mellett az is szerepel, hogy a térségben nincs annyi szalma, amennyi a létesítmény tüzelőanyag-szükségletéhez elegendő, ezért 80 kilométeres körzetből évente 20 ezer kamion szállítja majd ide az alapanyagot. A már most elviselhetetlen kamionforgalom még inkább azzá lesz. Fölöttébb elgondolkodtató az is, hogy a szerencsi erőmű közvetve és közvetlenül 133 embernek adna munkát, holott egy hasonló nagyságú nyugat-európai létesítmény üzemeltetését húsz ember végzi.

A demonstráción felolvasták azt a nyílt levelet, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett Bodó Judit a Tokaji Bormívelők Társasága elnöke, Mészáros László, valamint Takács András az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület elnöke.

Ebben egyebek mellett azt írják: jelen pillanatban több hazai, a világörökségi területen megvalósuló, illetve külföldi, a világörökségi terület közelében lévő ipari beruházás terve, illetve építése veszélyezteti - a tájkép rombolása, a természeti értékek elpusztítása, a környezeti terhelés növelése - a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtáj értékeit, amelyek ellentétesek a Magyar Köztársaság Tokaji Borvidék Kultúrtáj Világörökség Kezelési Tervvel.

A levélben szó esik szerencsi erőmű mellett az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatározós erőműről, illetve a szlovákiai Tőketerebes mellett létesítendő széntüzelésű hőerőműről. A miniszterelnököt arra kérték, hogy "támogassa törekvésünket és kérésünket, hogy az UNESCO Világörökségi Központjából minél hamarabb, az ügyben illetékes vizsgálóbizottság érkezhessen hazánkba". Továbbá: " támogassa törekvésünket, hogy hazánkban is maradéktalanul érvényesülhessenek a világörökségi területeket érintő hazai és nemzetközi jogszabályok és kötelezettségvállalások, illetve szülessenek meg a további értékvédelemhez és az azokkal való gazdálkodáshoz szükséges jogi keretek."

Lényegében az erőmű ellen emelte fel szavát Sólyom László köztársasági elnök is, aki október elején Sárospatakon úgy fogalmazott: ha a térségbe erőműveket építenek, akkor veszélybe kerül Tokaj világörökségi címe is, ilyen nagy beruházásoknál meg kellene keresni a térség civil szervezeteit, egyeztetni kellene velük.

A szerencsi erőmű földmunkái október 15-én kezdődtek meg, az eredeti tervek szerint két év múlva már áramot, illetve hőt termelne.

(MTI)