A rendőrök blokkolták a blokádot
Senkit nem akadályozhat meg a rendőrség abban, hogy átkeljen a hídon - így magyarázta Bencze József országos rendőrfőkapitány péntek délután, rendkívüli sajtótájékoztatón, hogy miért nem sikerült megelőznie a rendőrségnek a kuruc.info szélsőjobboldali internetes portál által hetek óta szervezett hídblokádot.
A főkapitány azt mondta: pusztán azért, mert a híd közepe táján sétál a járdán, még senkiről sem feltételezhetik, hogy törvénysértésre készül. Csakhogy más esetekben a rendőrség bizonyos külsőségekből is messzemenő következtetéseket von le, s a szerint intézkedik is. Például, ha az út szélén lengén öltözött fiatal nőket látnak a rendőrjárőrök, általában prostituáltnak nézik, és elzavarják őket. Vagyis a kérdés az, hogy ennek analógiájára a kuruc.info által meghirdetett hídblokád időpontjában az Erzsébet hídon gyülekező árpádsávosokról vajon miért nem feltételezték, hogy egy be nem jelentett demonstráció résztvevői.
Erre a kérdésre Bencze, Tóth Gáborral, Budapest főkapitányával együtt kitérő választ adott. Lényegében megismételte korábbi kijelentését: a rendőrségnek csak akkor volt joga fellépni, amikor a demonstrálók az úttestre léptek, és ezzel akadályozták a forgalmat.
Tény: az autóelszállítókkal, helikopterrel, motorcsónakokkal, vízágyúval és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) több bevetési egységével felvonuló karhatalom rövid idő alatt megtisztította az Erzsébet hidat a rendzavaróktól.
Bencze újfent hangsúlyozta: a rendőrség csak akkor léphet fel, ha törvénysértést észlel. Az igazságszolgáltatás más szereplőinek kellene elgondolkodniuk azon - tette hozzá később -, hogy a szinte minden rendzavarásban, zavargásban részt vevőkkel szemben kellő visszatartó erőt jelent-e néhányszor tízezer forintnyi bírság?
Emlékeztetett arra: a rendőrség évek óta hiába próbálja elérni, hogy a futballhuligánokat - az általuk elkövetett szabálysértésekért - ne csak pénzbüntetéssel, pár hetes elzárással büntessék, hanem mellékbüntetésként tiltsák ki őket az ország valamennyi pályájáról. Mint fogalmazott: el kellene gondolkodni azon, nem jött-e el annak az ideje, hogy az arra illetékesek (Bencze nyilvánvalóan a bíróságokra utalt) eltiltsák a nyilvános tömegrendezvényektől azt a pár száz szélsőségest, aki játszótérnek tekinti a fővárost, és megkeseríti több százezer ember életét.
A hobbi-rendzavarók közül - ahogy Tóth Gábor a hídblokádot hirdető csoportosulást nevezte - a rendőrség 54 személyt állított elő rendzavarás, garázdaság és a gyülekezési joggal való visszaélés miatt. Az előállítottak között van számos egykori Kossuth téri vezető. A rendőrség vezetői visszautasították, hogy megkésve léptek volna föl, s hogy éppen a nagy létszámú rendőri erők és az azt szállító járművek okoztak torlódást a hídon.
A "tüntetők" a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntésére hivatkozva törvénysértőnek tartották a rendőrség fellépését az ő - ahogy mondják - békés demonstrációjuk ellen. Szerintük a rendőrség békés tüntetést nem oszlathatna fel. Bencze egy kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: a bíróság épp egy magyar eset kapcsán hozta meg "az azonnali politikai választ igénylő kérdésben tartott spontán demonstrációval kapcsolatban megfogalmazott" álláspontját. A bíróság döntése azonban nem írja felül a magyar jogot, amely a be nem jelentett demonstráció feloszlatására kötelezi a rendőrséget. Ráadásul ez az eset nem minősíthető spontánnak, s a résztvevők nem azonnali politikai választ igénylő kérdésben nyilvánultak meg.
Bencze bejelentette: a rendőrségnek tudomása van arról, hogy a hídblokádkísérlet után szétszéledt, majd az Astoriánál és a város más pontjain újra és újra összeverődött csoportok további rendzavarásokra készülnek, ezért általános közbiztonsági és idegenrendészeti akciót rendelt el, amelyben a határőrség egységei is részt vesznek. Miután vidékről erősítést ígértek a Kossuth térieknek, a rendőrség fokozta jelenlétét a pályaudvarokon és a hidaknál.
