Amerikai és spanyol kutatók két Neander-völgyi - az egyiket Olaszországban, a másikat Spanyolországban találták - csontmaradványaiból nyertek ki értékelhető mennyiségű DNS-mintát, s abból az MC1R nevű gént is beazonosították. A ma élő emberek esetében ezen gén mutációja vörös hajszínt okoz. A kutatók a vizsgált mintákban is egy olyan mutációra bukkantak, amely a haj- és bőrszín megváltozását idézheti elő. Ennek alapján feltételezik, hogy a Neander-völgyiek is világos bőrű és vöröses hajú emberelődök voltak. A felismerés azért fontos, mert eddig fogalmunk sem volt arról, hogy miként nézhettek ki a Neander-völgyiek; mintegy 400 ezer évvel ezelőtt jelentek meg, s 24-28 ezer évvel ezelőtt pusztultak ki. Az erős fizikumú csoport felbukkant a Brit-szigeteken, Ibériában, Izraelben, és eljutott egészen Szibériáig. Az Afrikából származó Homo sapiens mintegy 40 ezer évvel ezelőtt vette át Európában a Neander-völgyiek helyét. Carles Lalueza-Fox, a barcelonai egyetem genetikaprofesszorát idéző BBC szerint az ilyen genetikai vizsgálatok alapján esetleg választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miért a Homo sapiens terjedt el, s nem a Neandervölgyi.

Az Egyenlítő környékén a sötét bőr és a sötét haj jelent védelmet a napból érkező káros ultraibolya sugárzással szemben. Ezzel szemben Euró-pában kevesebb a napfény, ezért szükségtelen a sötét haj és a sötét bőr. Itt ez már nem jelent szelekciós előnyt. Sőt, a világos bőr révén több D-vitamin előállítására képes a szervezet. Lalueza-Fox szerint vélhetően a Neander-völgyiek között mindenféle hajszínű ember élt, így vörös hajúak is. Azt azonban még nem tudni, hogy mi okozta a vesztüket.

Lalueza-Fox és munkatársai egy másik gént is elkülönítettek. A FoxP2 nevű gén nincs meg a csimpánzoknál, de mi hordozzuk ezt. Elképzelhető, hogy ez fontos szerepet játszott a beszédkészség kialakulásában. Erre a kérdésre is további vizsgálatok adhatnak választ.

Világos bőrűek és vörös hajúak lehettek