Akkor is megfegyelmezik az autósokat
A kormány kész meghallgatni az autósok és a fuvarozók egyesületeinek véleményét, de az üzemeltetők objektív felelősségének bevezetésétől semmiképpen nem kíván eltekinteni - jelentette ki a jövőre életbe lépő új rendszer kapcsán megfogalmazott bírálatokra válaszul Kondorosi Ferenc, az Új rend kormánybiztosa. A kabinet tehát nyitott a javaslatok iránt - tette hozzá -, ugyanakkor mindent elkövet annak érdekében, hogy csökkentse a balesetek számát, és ezen keresztül biztosítsa a polgárok élethez és testi épséghez fűződő alkotmányos jogát. Kondorosi szerint ezt a célt csak úgy érhetik el, ha a vétkes mindenképpen fizet.
A rendszert számos kritika érte, mert jogászok véleménye szerint a szabálysértési eljárásban megállapítható objektív felelősség alapvetően idegen a magyar jogrendszertől. Kondorosi ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy több példa is van az objektív felelősségre. Ha egy lakásból kiesik valami, az okozott kárért a tulajdonos a vétkesség megállapítása nélkül felel, és hasonló a helyzet a leltárhiánnyal, ahol a dolgozó felelőssége független a felróhatóságtól. Szintén objektív felelősség érvényesül a veszélyes üzemeknél. Jövőre ugyanez lesz a helyzet az akár veszélyes üzemnek is tekinthető közutakon is - hangsúlyozta a kormánybiztos -, mert olyan szabálysértéseknél, ahol a vezetőt nem azonosítják, a jármű tulajdonosát vagy üzemben tartóját sújtják a közérdekű bírsággal.
Az autós érdekképviseletek elsősorban ezt kifogásolják, mert nem értik: miért kellene a jármű gazdájának akkor is fizetnie, ha megvan az igazi vétkes. Kondorosi szerint ebben az esetben a büntetés összegét a szabálysértést ténylegesen elkövető személytől lehet követelni - szélsőséges esetben akár polgári peres eljárásban is. Nem vitatja ugyanakkor, hogy ez gondot okozhat, ám mindenki maga döntheti el, hogy kinek adja kölcsön az autóját.
Többen a tervezet hibájául róják fel azt is, hogy nem mindig ösztönöz a szabálysértő megnevezésére, s marad egy kiskapu: ha a tulajdonos letagadja, hogy ő ült a volánnál, és nem nevez meg mást sem az autó vezetőjeként, viszont a közigazgatási bírság megfizetését vállalja, mentesül az egyéb következmények alól. Tehát nem kap pontot, és a jogosítványát sem veszik el. A kormánybiztos szerint a cél a közlekedésbiztonság javítása, és ennek érdekében a legfontosabb, hogy jövőre már senki ne úszhassa meg büntetlenül a gyorshajtást vagy a tilos jelzés figyelmen kívül hagyását. Ezért, amikor a tulajdonos hallgat, nem is akarják vizsgálni, hogy ki vezetett, hiszen a pénzbírság - amelynek összege ismétlődő esetben gyorsan milliós nagyságrendű lehet - önmagában elég visszatartó hatású.
A kormánybiztos mindazonáltal nem zárja ki, hogy a törvénytervezet a parlamenti vita során még változhat, hiszen - az objektív felelősség megtartása mellett - elképzelhető más megoldás is. Ausztriában például bagatell esetekben automatikusan a tulajdonos kapja a csekket, és azt neki vagy a jármű vezetőjének kell befizetnie. Nagyobb sebességtúllépés esetén viszont a tulajdonosnak kell bizonyítania, ha nem ő ült a volán mögött. Szlovéniában szintén ehhez hasonló módszert vezettek be. Nagy-Britanniában még szigorúbbak: ha nem derül ki, hogy ki vezette a járművet, a bírságot az üzemben tartó fizeti, és - amennyiben természetes személyről van szó - a büntetőpontot is ő kapja. Spanyolországban másként próbálják kideríteni a tényleges felelőst, mert a gyorshajtásért kiszabható büntetés kétszeresét fizettetik, ha a jármű gazdája nem "vall".
A közigazgatási bírság felső határa a tervek szerint háromszázezer forint lesz, és - a gyorshajtás mértékétől függően - sávosan változik. Ezzel szemben a megengedett sebesség túllépése esetén szabálysértési eljárásban csupán hatvanezer forintot szabhatnak ki, igaz, emellett büntetőpont is jár, vagy bevonják a jogosítványt. Jövő májustól - a hatóságok attól kezdve alkalmazzák ténylegesen is az új szankciót - mindenki maga dönthet, melyiket választja. Ez utóbbi összeg egyébként Kondorosi szerint igen mérsékelt. Kirívóan súlyos vagy ismétlődő eseteknél Angliában 3880, Franciaországban 3750 euró - vagyis csaknem egymillió forint - a maximum, a szomszédos Ausztriában pedig kétszázezer forint körül van a felső határ.
