A hosszú élet titka - madárdalban
Általában a nagyobb testű állatok tovább élnek, mint a kisebbek, valószínűleg azért, mert pusztán méretükből adódóan jobban tárolja szervezetük az energiát és lassabb az anyagcseréjük, a lassabb anyagcsere pedig kevesebb sejtkárosító szabad gyök termelésével jár. A kutatók figyelme az általános szabály alól kilógó pintyek és kanárik felé irányult, hiszen ezek a madarak testméretükhöz képest kimondottan sokáig élnek.
Egy pennsylvaniai kutató 122 madárfaj összehasonlító vizsgálata során azt találta, hogy a kanárik és a pintyek génjeiben a leggyorsabb a citokróm-B fejlődése. A citokróm-B olyan protein, amelyik segíti a mitokondriumok energiatermelését - ezek amúgy a sejtek energiatermelő központjai. Az evolúció során a protein olyan változatai maradtak meg, melyek a szabad gyökök fölösleges felszabadítása nélkül vesznek részt az energiatermelő folyamatokban. A csökkentett szabadgyök-termelés növeli az élettartamot, ugyanakkor javítja az agyi képességeket is. A szabad gyökök ugyanis akadályozzák az egyes kognitív funkciókat, mint például a hosszú távú memória működését.
Az élőlények azon csoportja él a legtovább, melynek a leggyorsabb a citokróm-B-evolúciója, ugyanakkor ennek a csoportnak a legjobbak a kognitív és társas képességei. Idetartoznak például a főemlősök, az elefántok és a delfinek, de memória tekintetében a kanárikat is idesorolhatjuk, mivel hosszú és bonyolult dallamokat kell megtanulniuk.
Egy angol kutató az eredményeket az intelligencia és a hosszú élet közötti összefüggés feltárása miatt tartja jelentősnek. Összefüggés ugyanis mindenképpen van: a hoszszú élet szempontjából fontos, hogy a neuronok védve legyenek a káros szabad gyököktől, és ez a védelem segíthetett hozzá a magas szintű kognitív képességek kialakulásához. Az összefüggés talán fordítva is igaz: az "okos" állatoknak tovább kell élniük ahhoz, hogy tanulhassanak és továbbadhassák azt a komplex információhalmazt, melyet az agyuk képes feldolgozni.
A citokróm-B, a hosszú élet és a kognitív képességek közötti összefüggést emberekben még nem vizsgálták. A Harvard egyik tudósa szerint néhány mitokondriális génmutáció összekapcsolható a kivételesen hosszú élettel, és vannak olyan eredmények, melyek azt sugallják, hogy az okos emberek tovább élnek. Persze ennek az is lehet a magyarázata, hogy az intelligens emberek egyszerűen egészségesebben élnek.
