Az MVM számításai szerint összességében 10-20, egyes nagyfogyasztók és vevők számításai alapján viszont mintegy 30 százalékkal emelkedtek a jelenlegihez képest a villamosenergia-árak a társaság által az új törvények alapján első alkalommal megtartott csütörtöki áramárverésen – derült ki a cég vezérigazgató-helyettese, Mártha Imre sajtótájékoztatója nyomán. Az MVM érvelése szerint a jelenlegi árak szerkezete csak igen nehezen hasonlítható össze a hat “terméken” alapuló új aukciós rendszerrel. A messze legnagyobb mennyiségben kiírt “zsinór” áramnak például ma nincs hivatalos ára: az csupán része egy “energiamixnek”, melynek a hivatalos belföldi ára megawattóránként 56 euró. A “zsinór” áramot – ez az éjjel-nappal egy szinten szolgáltatott villamos energia - megawattóránként 56 eurós kezdőárral hirdették meg (a két adat egybeesése véletlen), és ez szökött fel 65 euróra. Ez 16 százalékos emelkedés. Egy nagyfogyasztó ugyanakkor lapunkat arról tájékoztatta, hogy eddig ők 48 eurón vásárolták a “zsinór” terméket. Ez már 35 százalékos drágulás. 

Az MVM közleményében erre már reagál is: a társaság a jelenlegi energiamixből egy ennél magasabb – forintban megadott – árat képezett le zsinóráramárként, amiből számára az emelkedés csupán 17 százalék. Egyes nagy gyáraknak csak erre a termékre van szükségük, így elvben költségemelkedésükre egyszerűen lehetne következtetni, ez mégsem sikerül. Ráadásul esetükben az a közkeletű érvelés sem igaz, hogy a nagykereskedelmi áremelkedés a végfogyasztói árban az egyéb, változatlan költségelemek miatt megfeleződik: a nagyfogyasztók ugyanis arányosan jóval kisebb “rendszerhasználati díjat” fizetnek, mivel kiszolgálásuk olcsóbb. Vagyis a nagykereskedelmi áremelkedés hozájuk is mintegy 80 százalékos erővel érkezik. Egyelőre azonban – az előzetes fenyegetésektől eltérően – nem tervezik beruházások visszafogását és dolgozók elbocsátását. Év végéig ugyanis még lesznek kisebb nagykereskedelmi-termelői árverések, így bíznak az ott elérhető alacsonyabb árakban.

A jóval drágább, és sokkal kisebb mennyiségben is piacra dobott “csúcs” áram kikiáltási ára információnk szerint 76 euróról indult, és 102 eurón állt meg. Ez, akárhogy számolunk, 34 százalék. Bár az 56 eurós jelenlegi, hatósági “energiamix” elvileg 70 százalékban tartalmaz zsinór- és 30 százalékban “csúcs” áramot, Mártha Imre szerint 2008-tól már mindenki számára más lesz az összetétel, így ezek felszorzásából sem lehet pontos áremelkedési adathoz jutni. (70-30-as aránynál mindenesetre a nagykereskedelmi áremelkedés szintén 35 százalék.) Mártha Imre ennek kapcsán lapunknak leszögezte: számítási módszertől függően valóban adódhat akár 10-20, akár több mint 30 százalékos áremelkedés is.

Mártha Imre tájékoztatóján többször hangsúlyozta, hogy az árverésen az MVM – élve jogával – nem engedte elszállni az árakat. Kérdésre válaszolva úgy vélte, a kialakultnál akár 15-20 százalékkal is magasabb árak alakulhattak volna ki, ha nem alacsonyabb áron érik el az áremelés 10 alkalomban maximált adminisztratív határát. Ennek következtében a táblát feltartó kereskedők eredeti igényüknek csak arányos töredékét “vihették” el. Ennek nyomán – megerősítette – egyes kereskedők panaszkodtak is, de jogi eljárásról egyelőre nem tudni. 

A vezérigazgató-helyettes azt is közölte, az árverés nyomán az MVM 163 milliárd forintos bevételhez jut. Vagyis a korlátozással több tízmilliárd forinttal csökkentették saját nyereségüket. Ezt Mártha Imre úgy indokolta, hogy az állami tulajdonú MVM-nek is érdeke az alacsony áramár. Lapunk felvetésére, miszerint a tőzsdére készülő MVM a jövőben is ezt a stratégiát kívánja-e követni – potenciális befektetőit esetleg jelentős osztaléktól megfosztva -, úgy válaszolt: tőzsdén lévő versenytársai – mint a német E.ON vagy az RWE – tevékenységük nemzetgazdasági jelentősége miatt szintén nem alkalmaznak extraprofitot.

Mártha Imre felvetésre közölte: támogatná, ha a kormány adminisztratív úton korlátozná a most nyertes szabad piaci kereskedőket abban, hogy a nyilvánvalóan alacsony áron megvásárolt áramot nagy nyereséggel adhassák tovább. Információnk szerint a gazdasági tárca erre nem hajlik, a most bevezetendő verseny önszabályozására bízva a végtarifákat.

Bár az MVM-nél – arra hivatkozva, hogy a cég csak a nagykereskedelmi árakért felelős – nem kívántak végfelhasználó árakra becslést mondani, kiderült: a jövőre a “szabad piacra” kikerülő fogyasztók – nagyobb cégek-közületek – a korábbiaknál alacsonyabb, ám még így is több tíz százalékos áremelésre számíthatnak. A lakosság – amelynek “áramát” eleve kivonták az árverés alól – pedig “egy számjegyű”, továbbra is a kormány által meghatározott áremelésre számíthat. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor jövőre – az új törvény szövege és a koalíció ígérete ellenére - nem lesz szociális alapú áramártámogatás, ám ezt szakértők nem tudták lapunknak megerősíteni.)

Számzsonglőrök

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik az energiaárak “szakértőinek” nyilatkozatai között. A megfigyelő – akit egyszerűen az érdekel, mennyibe fog kerülni a villany – kap a nyakába egy nagy adag táblázatot, grafikont – rosszabb esetben betűtengert -, amelyek hol megawattban, hol ennek giga-, tera- vagy kilo- kezdetű szorzataiban közöl nagyon meggyőző adatokat. De ha a kifejezés végére íródik egy kicsi “óra” szócska, már sejthető, hogy immár messze nem ugyanarról beszélünk, mégis sokan elrontják. Kaphatunk “közüzemi”, átlagos, regionális vagy “pontos tőzsdei” árhalmazt is, hol forintban, hol aktuális árfolyamon számolt euróban. A számtenger persze fura módon mindig a nyilatkozó szavait támasztja alá. Az esetleges ellenérdekelt féltől persze bármikor kaphatunk több kiló, teljesen más szemléletű irathalmazt. Bizonyára nem véletlenül teszik: ha egy kormányzati döntéshozó egy látványos, és önmagában bizonyára igaz grafikon alapján hozza meg a döntéseit, a lobbizó érdekei érvényesülnek. Mindennek a végén pedig az ember csak nézi folyamatosan emelkedő áramszámláját, miközben cipőt vagy számítógépet a tíz évvel ezelőtti ár töredékéért vásárolhat – és még a benzin sem kerül többe.

A versenyhivatal képviselője figyeli az árverést