Századnyi magyar elit egység megy Afganisztánba
A szolnoki Bercsényi László különleges műveleti zászlóalj egyik százada negyedéves váltásokkal egy évet tölt Afganisztánban, ahol az alegység jó néhány katonája már teljesített szolgálatot. A magyar felajánlást, a bercsényisek mandátumát mind az öt parlamenti párt jóváhagyta, tette hozzá a miniszter, aki szerint Magyarország példásan teljesít, hiszen szárazföldi erői mintegy tíz százalékát alkalmazza külföldi missziókban. Ez a százalékarány még magasabb, ha hozzászámítjuk a NATO harccsoportjaiban, a gyors reagálású erők (NRF) kötelékében szolgálók számát. - A NATO-minisztereknek a nemzeti hozzájárulás mértékéről folytatott vitáján felvetettem, hogy minden tagállamnak ilyen szintre kellene emelnie részvételét. Többen támogattak - tette hozzá.
Szekeres Imre Noordwijkben megerősítette a Washingtonban tett felajánlásokat, a Bercsényi-század mellett a Baghlan tartományi újjáépítő csapat mandátumának egy évvel való meghosszabbítását, valamint a kabuli repülőtér légiirányító-csoportjában (kiküldött szakemberekkel) a vezető nemzet szerepének felvállalását.
Afganisztáni jelenlétünk még egy elemmel bővül, az összecsapásokról szóló hírekben gyakran szereplő délen, a hollandok katonai műveleti területéhez tartozó Uruzgan tartományba húsz magyar katonai összekötő-tanácsadó (OMLT) utazik, hogy az ott tevékenykedő, ezrednyi-zászlóaljnyi afgán ezrednek segédkezzen. A misszióval mind az öt magyar párt egyetért. Az időpontot, a NATO, a hollandok szándékával egyetértésben előrébb hozták, de a katonák kiutazása csak akkor kezdődik, ha a magyar csoport felkészülésének, felszerelésének, az utánpótlásnak a biztosítása (nagyrészt holland feladat) megtörténik.
Koszovó kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a nemzetközi összekötő csoport nevében eljárók, a trojka megoldási tervét. - Az olasz és a szlovén kollégámmal megállapodtam, hogy Magyarország átveszi a Koszovóban szolgálatot teljesítő, a többnemzetiségű (magyar-olasz-szlovén) zászlóalj vezetését.
A C-17-es, amerikai gyártmányú NATO-szállítógépek flottabázisáról (Pápa és a németországi Ramstein a két jelölt) szóló döntés elhúzódik.
- Tegnap meghívásomat elfogadva Budapestre érkezett Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter. Vele ma tárgyalok a Cseh- és Lengyelországban tervezett amerikai rakétapajzsról - mondta Szekeres.
A bercsényisek (akik nem szeretik, ha kommandósoknak nevezik őket) Magyarország valószínűleg legjobban, legkeményebben kiképzett elit alakulata. Iraki, afganisztáni tapasztalataik vannak, amerikai, francia kiképzőtisztek segítették felkészülésüket. Legutóbb októberben, a Bevetési Irány hadgyakorlaton láttuk őket.
37 ország 41 ezer katonája a nemzetközi erőkben
Afganisztán területe nagyjából hét Magyarországnak felel meg, lakossága a becslések szerint 32 millió körül jár. A NATO vezetéssel az országban lévő "Nemzetközi Biztonsági Segéderő" (International Security Assistance Force - ISAF) 37 ország összesen több mint 41 ezer katonájából áll. A legnagyobb kontingensekkel az Egyesült Államok (17 000 fő) Nagy- Britannia (7000), Németország (3500), Kanada (2500), Hollandia (2000), Lengyelország (1200) és Franciaország (1100) képviselteti magát. Az USA a NATO erőkön kívül is állomásoztat Afganisztánban mintegy 7000, különleges akciókat végrehajtó kommandóst.
A legveszélyesebb déli és keleti tartományokban a NATO haderőből csupán 25-26 ezer katona szolgál, a többiek az ország viszonylag biztonságosabb északi és nyugati térségeiben vannak. Az eddig 225 fős magyar különítmény például a Baghlan tartományban lévő Pul-i-Kumriban egy magyar irányítású tartományi újjáépítési csapat (PRT) keretében járul hozzá a közös erőfeszítésekhez.
A nemzetközi erők az idén nyár végéig 707 embert veszítettek, a legtöbbet az amerikaiak 449, a britek 82 és a kanadaiak 71 főt. Főleg ez a három ország nehezményezi, hogy a terhek és kockázatok egyenlőtlenül oszlanak meg, több NATO-tagállam óvakodik a veszélyes déli és keleti térségbe küldeni katonáit, illetve feltételeket támaszt bevetésükkel kapcsolatban - például nem vehetnek részt éjszakai akciókban. A többi NATO-tagra nyomás nehezedik annak érdekében, hogy vállaljanak nagyobb részt a közös erőfeszítésekből. Elsősorban az amerikaiak vannak nehéz helyzetben, akiknek az iraki háború miatt egyszerűen elfogytak a bevethető szárazföldi alakulataik.
A tálib fegyveresek száma évszakonként változik - télen alig 2-3 ezren vannak, nyaranta akár tízszer ennyien is lehetnek. Nagyobb hadműveletre, városok elfoglalására nem képesek, hiszen nincsenek nehézfegyvereik és légierejük. A napi 90-100 járőrt kiküldő NATO-erőkre azonban egyre nagyobb veszélyt jelentenek az utak mentén telepített pokolgépek, illetve az iraki mintára itt is szaporodó öngyilkos merényletek. A NATO-misszió elvben még négy évre szól, a most 60 000 fős afgán hadseregnek akkorra kellene átvennie a biztonsági feladatokat. (H. G.)
