Szó- és számpárbaj a zavargásokról
Takács emlékeztetett rá: a zavargásokat már két alkalommal értékelte az elnök, és a jogállam sérelmét, a demokrácia elleni támadást, az igazságszolgáltatás hibás, nem hatékony működését emlegette. A miniszter viszont azt hangoztatta: jogállamban, alkotmányos demokráciában az első számú hibának és bűnnek az erőszakos fellépés számít. Takács szerint az ünnep 2006-ban ezektől az erőszakos cselekményektől volt hangos, és a demokráciára nem a rendőrség fellépése mérte az első és legnagyobb csapást.
Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője azt kérdezte: "Király-e a köztársasági elnök?". A politikus szerint, ha Sólyom megszólal, akkor "alattvalóknak nem illik vele szemben megfogalmazni a nézeteltérést". Eörsi az államfő október 22-én elmondott beszédével mindazonáltal egyetért, de szerinte aránytévesztés történt, mivel nem lehet úgy a rendőrségi túlkapásokról szólni, hogy közben ne említenék meg, milyen törvénysértések történtek Budapest utcáin.
A kormánypártok rendkívül durva támadást intéztek az államfő ellen - kommentálta mindezt Balog Zoltán fideszes képviselő, aki közleményében úgy fogalmazott: bárki fel meri emelni szavát a rendőri erőszak miatt, a kormánypártok vádaskodásainak céltáblájává válik.
A tavaly őszi események kapcsán nem először bontakozott ki vita. Sólyom idén szeptemberben a rendőri túlkapások vizsgálatával kapcsolatban kijelentette: "Nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad." Takács erre azt válaszolta: "pontatlan, megbízhatatlan" forrásokból tájékozódik az államfő. Sólyom erre azt hangsúlyozta: az ügyészségtől kapott adatokat.
A Köztársasági Elnöki Hivatal tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnök az erőszak minden formáját elítéli, és ennek többször hangot is adott. A tavaly őszi zavargások idején azonban a tüntetők mellett a rendőrök is követtek el súlyos jogsértéseket, és ezek kivizsgálása "épp a rendőrségbe vetett bizalom miatt szükséges". Az államfő ezért aggasztónak tartja, hogy a rendőri erőszak miatt indult eljárások több mint nyolcvan százalékában ismeretlen maradt az elkövető.
Takács szeptemberben arról tájékoztatta az államfőt: az ügyészség 151 esetben kért adatokat az atrocitásokban részes rendőrökről, és erre válaszul 185, személyazonosításra alkalmas fényképet és videofelvételeket is küldtek, és átadták a szolgálatba vezényeltek névsorát. A miniszter szerint 45 rendőr ellen indult büntetőeljárás, és ezzel párhuzamosan 28 fegyelmi vizsgálatot rendeltek el. Az ügyészség szeptemberi tájékoztatóján viszont közölték: bár a vizsgálatokhoz a rendőri felső vezetők minden segítséget megadtak, az alegységek parancsnokai - és az érintett rendőrök - korántsem voltak együttműködők. Az azonosító szám hiánya miatt így a tavaly szeptemberi zavargások kapcsán csak 23 jogsértő rendőr kilétére derült fény, és közülük 21-gyel szemben emeltek vádat. Az októberi eseményekkel összefüggésben 27 rendőrt azonosítottak, és 18 vádemelés történt. Vagyis: összesen 39 főt vádoltak meg, ami a 151 adatkéréshez képest 26 százalékos eredményességet jelent. A miniszter által jelzett 45-ös szám esetén ez a mutató harminc százalék.
