Mint azt az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által negyedik alkalommal összeállított Globális Környezeti Kitekintés (Geo-4) megállapítja, a fejlődés a legtöbb területen rossz irányba halad, a nemzetközi közösségnek sokkal gyorsabban kellene reagálnia az emberiségre leselkedő veszélyekre.

A közel négyszáz szakértő öt évi munkája alapján összeállított több mint félezer oldalas jelentés a sürgető környezeti gondok között az éghajlatváltozáson, mint kiemelkedő problémán túl megemlíti a művelhető földterületek kimerülését, az erdővel borított területek kiterjedésének csökkenését, a lég- és vízszennyezést, valamint az ivóvízkészletek megcsappanását, s kitér arra is: tizenhatezer állat- és növényfaj halhat ki a következő években a bolygón.

A Föld éghajlata jelenleg gyorsabban változik, mint amilyen ütemben az elmúlt félmillió év alatt módosult. A következő négy évtizedben a fejlett országoknak 60-80 százalékkal kellene csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok, így például a szén-dioxid kibocsátását, s a fejlődőknek is jelentősen vissza kell fogniuk az ilyen gázok termelését. Ellenkező esetben sokkal nagyobb eséllyel éri súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járó káros hatás a Föld éghajlatát - áll a dokumentumban.

Mint arra a kutatók rámutattak, az évtizedek óta tartó viták ellenére a fejlődő országokban egyre súlyosabb a vízhiány. Évente 3 millióan halnak meg a szennyezett víz okozta betegségekben, a többségük öt év alatti gyermek.

Ami az egyes kontinenseket illeti, Afrikában a termőföldterületek visszaszorulása, Ázsiában a légszennyezés, Európában a pazarló fogyasztás és a szénalapú energia túlzott használata, Észak-Amerikában az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása, Latin-Amerikában a társadalmi egyenlőtlenségek és az erdőirtás jelenti a fő problémát.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a jelentés előszavában azt írta, hogy a folytatódó környezetrombolás végső soron a nemzetközi békét és biztonságot is veszélyeztetheti.

A dokumentum kevés pozitív megállapítást tartalmaz. Rögzíti egyebek között, hogy lelassult az Amazonas vidékén az esőerdők kiterjedésének csökkenése, Nyugat-Európa felett pedig tisztább lett a levegő.

(MTI/Reuters/AFP/dpa)