Theresienstadt (Terezín) a nácik "kirakattábora" volt, ahol az Európa több országából deportált művészek rendszeresen rendezhettek hangversenyeket és operaelőadásokat. Ullmann a szintén ott raboskodó költő és festő, Petr Kien librettója alapján 1943-ban kezdett hozzá operája komponálásához. A zenekar méretét és  hangszereit a körülmények szabták meg: művében a vonós hangszereket többek között bendzsó, harmónium, fuvola, csembaló és altszaxofon  egészítik ki.

Az összegzés szerint a darab bemutatója 1944-ben a lágerben lett volna, de a szövegkönyvet megismerve a vezetőség betiltotta azt. A Theresienstadtban raboskodó Hans Adler 1955-ben könyvet írt a "mintatáborról". Ebben hosszan foglalkozott Ullmann operájával, de az csak 1975-ben derült ki, hogy Adlernek a partitúrát is sikerült megmentenie.

A szenzációs felfedezés után nem kellett sokat várni: a mű ősbemutatója 1975. december 16-án volt az amszterdami Bellevue Színházban, 31 évvel Ullmann halála után.

A megrázó, csodálatos operát azóta a világ több dalszínháza műsorára tűzte, Magyarországon idén szeptemberben, a Mahler-ünnep keretében mutatták be a darabot a Művészetek Palotájában.

A történet alig leplezett parabola az emberi életet semmibe vevő nácikról. Atlantisz zsarnok császárának értelmetlen öldöklését a Halál is megelégeli: sztrájkba lép. A császár először örül: katonái ezentúl halhatatlanok lesznek, de amikor hadserege agonizáló sebesültjei hiába várják a Halált, engednie kell. A Halál azonban  kemény feltételt szab: akkor veszi fel a munkát, ha első áldozata maga a császár lesz.

A Lukáts Andor rendezésében és Fischer Iván művészeti vezetésével megvalósuló produkcióban a császárt Molnár Levente, a Halált Cseh Antal énekli, a további szerepekben Kiss Noémit, Mester Viktóriát, Megyesi Zoltánt és Gábor Gézát hallhatja a közönség.

Az előadásokhoz kiállítás is kapcsolódik. Az Ullmann-opera Theresienstadtban tervezett, végül elmaradt előadásának résztvevői  közül egyetlen személy, a Halál szerepét éneklő cseh Karel Berman élte túl a koncentrációs tábort. Az ő hagyatékából került elő a terezíni emlékmúzeumban őrzött próbafüzet, amelybe saját szólamát és a próbák során elhatározott zenei és szövegváltoztatásokat jegyezte fel. A Trafó kávézóban október 20. és november 5. között a füzet  apjainak másolatából láthatnak kiállítást az érdeklődők.

Az Ullmann-operára váltott jeggyel november 30-ig ingyenesen látogatható a budapesti Holokauszt Emlékközpont kiállítása, valamint  az érdeklődők az előadás napjain részt vehetnek egy foglalkozáson, amelyen a terezíni lágerben élő család életébe pillanthatnak be egy képeskönyvön keresztül - ezt egy festőművész apa rajzolta kisfia harmadik születésnapjára.

(MTI)