Putyint pénteken látja utoljára az EU
Brüsszelben nem várnak sokat a pénteki, portugáliai csúcstól, de a varsói fordulat jó hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra.
Az utolsó pillanatig bizonytalan, miben is állapodhatnak meg a Lisszabon melletti Mafrában rendezendő EU-orosz csúcstalálkozón. Ennek egyik jelentőségét az adja, hogy államfőként az uniós vezetők most láthatják utoljára Vlagyimir Putyint. Ilyen találkozót évente kétszer rendeznek, a következőt jövő késő tavasszal – márpedig 2008 márciusában Oroszország új elnököt választ.
Bár a májusi Oroszország–EU-csúcshoz képest Moszkva valamivel bizakodóbban néz a ma Portugáliában kezdődő EU–Oroszország találkozóra, érdemi előrelépést azonban nem vár Oroszország és az Európai Unió viszonyában. Annyi biztosra vehető, hogy nem születik meg a stratégiai és partnerségi együttműködésről szóló új EU–orosz szerződés, így a tíz év után decemberben lejáró dokumentum változtatás nélküli meghosszabbítása várható. Moszkvát azonban ennél még szemmel láthatóan érzékenyebben érinti az a brüsszeli tervezet, amely az EU-n kívüli energetikai vállalatoknak megnehezítené az unión belüli energetikai szolgáltató vállalatok és földgázvezetékek felvásárlását. Az orosz fél ezt kifejezetten Gazprom-ellenes törvénynek véli. Igaz, Oroszország is korlátozza a külföldi cégek megjelenését a stratégiai ágazatokban. – Ez a földgáz árának emelkedéséhez vezet – mondta a találkozó előtt az orosz elnök EU-s ügyekben illetékes tanácsadója. Szergej Jasztrzsembszkij szerint, ha szükséges, Moszkva könnyen talál az EU-n kívül más vevőt is energiahordozóira. A találkozón szó lesz Koszovóról – Moszkva továbbra is ellenzi a területnek kvázi függetlenséget biztosító Ahtisaari-tervet – az iráni atomprogramról – a Kreml szerint Teherán nem törekszik atomfegyver kidolgozására, bár nem hivatalosan osztja ezt az aggodalmat – és a Cseh-, illetve Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerről. (Nyilas Gergely)
Az energiapolitikában nem simult el minden Brüsszel legújabb „csomagjának” a sajtóban csak Gazprom-záradéknak nevezett passzusa körül. Ez a kölcsönösséget várja el a befektetési lehetőségek jóváhagyásakor. - Oroszország nem tekinti magáénak a külföldi befektetések védelmére és a diszkriminációmentes kereskedelemre vonatkozó elveket. Miközben bebocsátást kér az európai energiaszektorba, saját piacát nem nyitja meg a külföldiek előtt. Az elmúlt évek energetikai vonatkozású ügyei kapcsán azt is látnunk kell, hogy Moszkva számos esetben politikai nyomásgyakorlásra használta energiaexportját. Mindez együtt jár az uniós tagállamok megosztására irányuló törekvésekkel – nyilatkozta Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának energiafelelőse. Előrelépés ugyanakkor, hogy a két fél szakértői csoportot állított fel annak vizsgálatára, hogy az EU stratégiai piacát védő Gazprom-záradék hogyan érinti Oroszországot.
Miközben az EU abban reménykedik, hogy aláírhatják a szibériai légtér használatáért az uniós légitársaságokra kirótt tranzitdíj eltörlését, a világpolitika számos kérdése óvatosságra int: miért is lenne Moszkva nagyvonalú? Koszovó, Irán, az amerikai rakétapajzs – ezeket a két fél alapvetően különbözőképp látja, s az oroszok attól sem boldogok, hogy az EU EBESZ-megfigyelőket akar ráerőltetni a decemberi Duma-választásokra.
Brüsszel
Az orosz elnök és Sócrates portugál kormányfő Lisszabonban
