A miniszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 17 évben szokásossá vált az október 23-ai ünnep megzavarása. Megjegyezte: a tavaly októberi eseményeket sokan sokféleképpen értékelték, és megszólalt a köztársasági elnök is az ügyben.

Takács Albert kiemelte, hogy a köztársasági elnök az elmúlt időben kétszer érezte szükségét a 2006-os események értékelésének, amikor is a jogállam sérelméről, a demokrácia elleni támadásról, az igazságszolgáltatás hibás, nem hatékony működéséről szólt. Hozzátette: az államfő ezen nyilatkozatai óhatatlanul politikai összefüggésekbe ágyazódnak.

"Szükséges rámutatnom arra, hogy sajnálatos módon a köztársasági elnöknek a helyzetértékelése, a kiindulási pontja ezekben a kérdésekben hibás" - jelentette ki az igazságügyi és rendészeti miniszter.

Hangsúlyozta: jogállamban, alkotmányos demokráciában erőszakkal fellépni az első számú hibának és bűnnek számít. Takács Albert értékelése szerint az ünnep megzavarása 2006-ban ezektől az erőszakos cselekményektől volt hangos, de - mint fogalmazott - az alkotmányos demokráciára tavaly nem a rendőrség fellépése mérte az első és legnagyobb csapást.

"Idén a rendőrség gondoskodott arról, hogy az október 23-i ünnepség külső rendje zavartalan legyen" - jelentette ki a miniszter, aki megköszönte a rendőrség személyi állományának a magatartását.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője a miniszter felszólalásához kapcsolódva feltette a kérdést: "Király-e a köztársasági elnök?". A liberális képviselő szerint ha Sólyom László megszólal, akkor "alattvalóknak nem illik vele szemben megfogalmazni a nézeteltérést". Eörsi Mátyás azt mondta, egyetért az államfő október 22-én elmondott beszédével, de aránytévesztés történt, mivel nem lehet csak úgy a rendőrségi túlkapásokról beszélni, hogy közben ne említenénk meg, milyen törvényellenes cselekedetek történtek Budapest utcáin.

(A köztársasági elnök hétfőn, a Műegyetemen elmondott beszédében úgy fogalmazott: "Nem akarjuk, és nem is lehet elfeledni azt, ami tavaly október 23-a estéjén és éjszakáján történt". A tüntető nem szegheti meg a törvényt, de a jogállamot a rendőrség törvénysértő erőszakos fellépése különösen sérti - tette hozzá Sólyom László. Az államfő kiemelte, hogy a tüntetők és a tüntetéseken részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását "nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad".)

Kontrát Károly (Fidesz) kiemelte: arra még nem nagyon volt példa, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnököt ilyen durván megtámadják. Az ellenzéki képviselő szólt a Fidesz október 23-i megemlékezéséről az Astoriánál. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ha a rendőrség nem kap politikai parancsot a békés ünneplők megtámadására, akkor a rendezvény békében zajlik le, és nincs rendbontás.

Göndör István (MSZP) arról beszélt, hogy szélsőjobboldali csoportok  az idei október 23-i ünnepségeken is megpróbálták megzavarni az emlékezőket. Simicskó István (KDNP) szerint 2006 októberében a politikai hatalom játékszerévé vált a rendőrség. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint olyan október 23-a után van az ország, amikor "minden várakozással ellentétben egészen jól vizsgáztunk közös ünneplésből". Az igazságügyi minisztertől azt kérdezte, miért van szükség arra, hogy a kormány megtámadja a köztársasági elnököt?

Varju László (MSZP) arról beszélt napirend előtt, hogy a kormány a fair play jegyében számos területen vezetett be átfogó intézkedéseket. A magyar gazdaság fejlődésének jelentős részét a központi költségvetésből és az EU-s támogatásból származó források felhasználása biztosítja - tette hozzá. A szocialista képviselő elmondta, hogy a szigorú összeférhetetlenségi szabályozás életbe lépése után nem pályázhat támogatásra állami vezető, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztési ügynökség vezetője, és hozzátartozóik sem.

Ujhelyi István önkormányzati és területfejlesztési államtitkár elmondta, hogy a tárca benyújtotta a kormánynak javaslatát, amely Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét hozhatja a magyar pályázati rendszerben.

Koszorús László (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány az országgyűlési választások előtt még cáfolta a tandíj bevezetésének tényét. Hozzátette: míg 2006-ban 139 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2007-ben már csak 108 ezren. Véleménye szerint a kormány a tandíj a kisemberek gyerekeit rekeszti ki a felsőoktatásból.

Arató Gergely oktatási államtitkár válaszában közölte: a kormány a felsőoktatás minden szereplőjének részvételével írta alá a megállapodást a hallgatói szociális rendszer átalakításáról. Hozzátette: mind a hátrányos helyzetű, mind a jó tanuló diák mentesül a képzési hozzájárulás alól.

(MTI)