Az Egyesült Államok Meteorológiai Intézete (NOAA) szerint az olajkitermelők évi 170 milliárd köbméter olajkísérő földgázt égetnek el, amelynek piaci értéke körülbelül 40 milliárd dollár. A fáklyázás a szűkülő készletek mellett nem kevés pazarlást jelent, egyben a globális klímaváltozás egyik komoly szereplője.

- Az olajjal együtt feltörő gáz egy részét biztonsági okokból minden olajkútnál elégetik - tájékoztatott Holoda Attila, a Mol Rt. eurázsiai kutatás-termelés igazgatója. - A földgáz gyenge minőségű, alacsony nyomású, feldolgozhatatlan része óhatatlanul fáklyára kerül. A kitörő földgáz nagyobb része viszont hasznosítható, és különféle módszerekkel, így kompresszorokkal vagy vízpermet-fecskendezéssel a minőségén is javíthatunk.

Európában a cégek többsége, így a Mol is, rengeteg energiát fektet abba, hogy az olajkísérő gázt hasznosítsa. Fő okuk erre a takarékoskodás, hiszen a bányajáradékot minden köbméter gáz után be kell fizetni. Az erőfeszítéseknek köszönhető, hogy Magyarországon a kitermelt földgáz mintegy 40 százaléka olajkutakból származik.

Ez azonban nem mindenhol van így. A NOAA műholdas felvételek segítségével megállapította, hogy a lakott területektől távol eső olajmezőkön a földgáz legnagyobb része a levegőbe kerül, ráadásul ez a tevékenység az utóbbi években még fokozódott is, hiszen a magas olajárak miatt egyre többen kezdtek el lakatlan területeken kutatni a fekete arany után. Egy újonnan feltárt olajmezőről csak sokára derül ki, hogy gazdaságos-e ott hosszú távon kitermelni, addig azonban az öszszes feltörő gázt elfáklyázzák. Egy méregdrága földgázvezeték kiépítése akár éveket is igénybe vehet, ez alatt az idő alatt a fáklyázás ugyanúgy teljes gőzzel folyik.

- Vannak olyan kitermelők, amelyek az olajjal felszökő gázt el sem égetik, hanem egyszerűen kibocsátják a légkörbe - mondta Kazai Zsolt, az Energia Klub programvezetője. Ez az éghajlat számára sokkal rosszabb, hiszen így a levegőbe metán kerül, amely 21-szer nagyobb arányban szennyezi a levegőt, mint a gázégetéssel felszabaduló szén-dioxid.

A levegőbe engedett földgáz tekintélyes része olyan, politikájában és demokráciájában instabil országokból származik, mint például Szudán vagy Kazahsztán. Ezeken a helyeken semmiféle szabályozás nem állhatja útját az olajkitermelésből származó profitszerzésnek.

Szomorú tény, hogy a fáklyázás abszolút csúcstartója Oroszország, amely viszont jóváhagyta a kiotói jegyzőkönyvet. A NOAA adatai szerint az ország területén, azon belül is főképp Nyugat-Szibériában évi 50,7 milliárd köbméter gázt égetnek el, amely a globális mennyiség majd harmada. Mindeközben Oroszország az üvegház hatású gázok kibocsátási leltárában mindössze 20 milliárd köbméter elégetett földgázt ismert be, ami teljes egészében megkérdőjelezi kiotói vállalásának hitelét, s a gázégetők ranglistáján már ott toporog a hasznosításban szintén nem jeleskedő Kína és India is.

Elfáklyázott dollármilliárdok