Közeleg az elsőfokú ítélet a Kulcsár-ügyben
Négy és fél éve, 2003. április 26-án tett bejelentést cége részvényeinek törvénytelen felvásárlása miatt Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. vezérigazgatója. A pénzügyi felügyelet vizsgálta az ügyet. A következtetések nyilvánosságra hozatala előtt támadás érte Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét. A szervezet hamarosan bejelentette, hogy súlyos szabálytalanságok sorozatát észlelték. Így kezdődött a Kulcsár-ügy, mert a szabálytalanságok szálai a K & H brókeréhez vezettek.
A büntetőügy kezdetén feszültség támadt a rendőrség és az ügyészség között. 2004-ben az ügyészség többször hangsúlyozta: nem szándékoznak elvenni a brókerbotrány nyomozását az ORFK-tól. Majd megtették. Később Kulcsár ügyészségi kihallgatása kavart viharokat. Az úgynevezett "Kulcsár-videó" kapcsán többen szóvá tették a kihallgatás mikéntjét, nevezetesen, hogy az exbróker ügyvédjével sugdolózva, mosolyogva, oldott légkörben tett vallomást az ügyészségen, amely közleményében úgy reagált: Kulcsár kihallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt.
A Fővárosi Főügyészség 2005. augusztusában mintegy 80 oldalas vádiratban 21 személyt vádolt meg. A vád szerint Kulcsár, a K & H brókercégének vezető munkatársaként, a befektetési célból rábízott pénzt rendszeresen és nagy haszonnal engedély nélkül megforgatta, vagyis más célra használta, mint amire kapta. Erről az ügyfelek - köztük ismert személyiségek - vagy tudtak, vagy nem, vagy részesültek a haszonból, vagy nem, ezt az eljárás során kell tisztázni. Tény, hogy a szabálytalan ügyletek során jelentős összeg eltűnt a rendszerből.
Az ügyhöz később csatlakoztatták a Schöntal Henrik elleni gyanúsítást. Az ügyészség 2006 áprilisában emelt ellene vádat sikkasztás és más bűncselekmények miatt. Később egyesítették az alapüggyel a Koricsánszky Dóra, valamint a Dunai György ellen benyújtott vádat, így ők a per 23. és 24. rendű vádlottjai. Dunai György, a Betonút Rt. tulajdonosa ellen 2007 márciusában különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emeltek vádat. Az ügyészség további bűncselekménnyel vádolta meg a már bíróság elé állított Kulcsárt és Bitvai Miklóst. (A Kulcsáron kívüli vádlottak tipikusan vagy cégük pénzét engedték át szabálytalanul, vagy az összegek tisztára mosásában játszottak szerepet az ügyészség szerint.)
Megvádolták még Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát is, ám ezt az eljárást nem egyesítették az alapüggyel, mert nem volt köztük szoros összefüggés.
A Fővárosi Bíróságon 2006. május 3-án kezdődött a büntetőper. A vádlottak az ügyészség szerint 1998-tól 2003-ig 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek, illetve a banknak.
A bíróság az ügyben eddig több mint hatvan tárgyalási napot tartott. A perben a vádlottak többsége, így Kulcsár sem volt hajlandó vallomást tenni. Bűnösnek egyedül az exbróker vallotta magát, aki még a nyomozás során önmagára és vádlott-társaira is terhelő vallomást tett.
A perben eddig mintegy kétszáz tanút hallgattak meg.
Egyes vádlottak és ügyfelek, illetve cégek vagyona - 6,3 milliárd forintnyi értékben - zár alatt van.
A Fővárosi Bíróságon szerdán az alapügyhöz egyesített két vádiratot - a Schöntal Henrik, valamint az E. A. Hasan, pénzváltó ellenit - ismertették. A büntetőper hétfőn tanúk meghallgatásával folytatódik.
A Kulcsár-ügyben a bizonyítási eljárás a végéhez közeledik, s ha fordulat nem történik, a bíróság még ebben az évben kihirdetheti az elsőfokú ítéletet.
Mellékszálak
A brókerügy mellékszálán az ügyészség eljárt Molnár Csaba alezredes, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetője, majd egy másik eljárás keretében Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ korábbi vezetője ellen. Azzal vádolták őket, hogy segítették Kulcsárt abban, hogy elkerülje a felelősségre vonást. A Nógrád Megyei Bíróság Molnár Csabát első fokon a hivatali visszaélés és az államtitoksértés ügyében bűncselekmény hiányában, a vesztegetés tekintetében bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet immár jogerős.
2007 májusában a Fővárosi Ítélőtábla bűnösnek találta hivatali visszaélésben Bácskai Jánost. A másodfokú, de nem jogerős ítélet szerint Bácskai egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert segíteni próbált Kulcsárnak, hogy elkerülhesse a felelősségre vonást. Bácskait első fokon a Csongrád Megyei Bíróság bűnösnek mondta ki. A másodfokú bíróság hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélés miatt ítélte el. Továbbá az egyéves felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a korábbi 3 évről 2 évre csökkentette, és felmentette a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól. Mivel az ügyben első és másodfokon egymással ellentétes döntések születtek, a Bácskai elleni büntetőeljárás harmadfokon folytatódik.
