Blocher, az emelkedő jobboldali csillag
A siker kétségkívül a zürichi szervezet vezérének, a 67 éves Christoph Blochernek köszönhető, akinek radikális idegenellenessége, az Európai Unióval szembeni leplezetlen ellenszenve korántsem jellemző a teljes pártvezetésre. Az országos szervezet élén álló Samuel Schmid a hagyományos konzervatív szárnyat képviseli, nem osztja a radikális Blocher nézeteit, csak éppen profitál belőlük: végtére is az SVP csakis a mindeddig legpiszkosabb választási kampánynak, a zürichi vezér polarizáló képességének köszönheti példátlan felemelkedését.
Blocher nem tesz egyebet, mint amit a legtöbb populista népvezér: a lakosság félelmére alapoz. Ígérete egyszerű: minden marad a régiben. A svájci polgárnak van mit féltenie, életszínvonala magasabb, mint a környező országokban élőké, elenyésző a munkanélküliség, aminek a szépséghibája, hogy lassan a fejlődés gátja a szakmunkáshiány. Aki pedig falra festi az ördögöt, vagyis hogy e jólétet esetleg meg kell osztani, avagy attól erőszakkal megfoszthatják a derék svájciakat, azt hiteles személynek tartják: hiszen Christoph Blocher maga is milliárdos, neki is van mit féltenie.
Igaz, Blocher szegénysorból jutott a csúcsra. Egy lelkipásztor tizenegy gyermeke közül hetedikként eredetileg parasztgazdának szánták, de ő tanulni vágyott. Miközben a Chemie AG vegyipari vállalatnál dolgozott, elvégezte a jogtudományi egyetemet. Ma övé a cég.
Politikai felemelkedése nem mentes a kudarcoktól: bár 1992-ben a lakosság leszavazta az európai térséghez történő csatlakozást, de 2000-ben minden agitációja ellenére jóváhagyták a hét kétoldalú megállapodást az EU-val, s ezzel a szorosabb kapcsolatokat. Egy évvel később megint ő kerekedett felül: a népszavazás elutasította az azonnali tárgyalások megkezdését ez EU-tagságról. Az ENSZ-tagságot viszont megszavazták.
Sokan úgy vélték, hogy Blocher 2003-ban túlnyerte magát, amikor sikerült kormánytagságot szereznie, ám neki sikerült összeegyeztetnie a miniszterséget az ellenzékiséggel. Ráadásul az igazságügyi-belügyi tárca birtokosaként sikerült keresztülvinnie számos, az idegenek, a külföldi munkavállalók ellen hozott új rendelkezést. Befolyása most tovább nőhet, hiszen legnagyobb ellenfelei, a szociáldemokraták történelmi mélypontra kerültek. A Néppárt 62 parlamenti helyével szemben csak 43-al rendelkeznek (mínusz 9), s bár a Blocher nélküli kormányt követelő zöldek már 18 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, igencsak kérdéses, céljukat, Blocher kibuktatását a kormányból sikerül-e elérni, kapnak-e ehhez elég támogatást a polgári pártoktól. A döntést december 12-én hozza meg az új parlament.
