Vádirat egy sztárügyvéd ellen: "necces ügyet" találtak?
A Békés megyei Hír6 portálon olvasható: "ma kezdődik a Szegedi Városi Bíróságon az a büntetőper, amelyben a Debreceni Városi Ügyészség jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel és jelentős kárt okozó csalással, valamint öt rendbeli zsarolás bűntett kísérletével vádolja Pikó Sándor gyulai ügyvédet." A vádiratban szereplő ügyek nagyságrendje 1,5 milliárd forint. "A gyulai ügyvéd tagadja a vádakat" - teszi hozzá a megyei portál hírösszefoglalója.
A vád által kifogásolt ügyletet így ismerteti a Hír6: "A terjedelmes vádirat felrója a vádlottnak, hogy 1999 és 2004 között időben összesen 72 személynek négy pénzintézeten keresztül óvadék letételével könnyítette meg a hitelfelvételét. A vádlott az óvadékvállalás fejében, a kölcsönfelvétellel érintett személytől, a kölcsönszerződés megkötésekor előre kikötött, a kölcsön tőkeösszegének 10 százalékát kitevő, de legalább 100-200 ezer forint, de esetenként több millió forint ún. közreműködői díjat kért. A kölcsönszerződések konstrukciói szerint az adósok a futamidőben a bankok felé csupán a kamatokat törlesztették, a tőkeösszeg visszafizetési kötelezettsége a futamidő lejártával állt be. A kölcsönszerződések rövid – néhány hónap, de legfeljebb egyéves – futamidejűek voltak, a felvett tőkeösszegek viszonylag magas összegűek. Ezért az adósok a tőkét a futamidő végére nem tudták visszafizetni. A problémát a hitelek meghosszabbításával, adott esetben prolongálásával hidalták át, ám az esetek többségében újabb hitelfelvétellel. Az újabb hitel tőkeösszege általában a korábban felvett hitel összegével volt azonos. De amikor az adósok már a banki kamatokkal is elmaradtak, akkor az újabb hitel összege a korábbi tőkeösszeg elmaradt banki kamataival megnövelt összege lett. A vádlott a hosszabbításáért alkalmanként előre kikötött hosszabbítási díjat kért. Ez ugyancsak a tőkeösszeg 10 százaléka, vagy legalább 200-300 ezer forint volt. Ha a közreműködési díj megfizetésére is képtelen volt az adós, akkor újabb hitelfelvételre hívta fel a figyelmét a vádlott, s ezért is díjat kért a maga számára. Ha a hitelfelvevők a kamatokat sem tudták fizetni, akkor helyettük az ügyvéd saját erőből befizette azt, majd ezek megfizetését külön kérte az adósaitól. Amikor az érintett adósok a fent vázoltak miatt anyagilag teljesen ellehetetlenültek, és a pénzintézetek felé fizetési kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, akkor ezek nagy részét a letett óvadékból kiegyenlítették ki. A Debreceni Városi Ügyészség vádirata szerint, amikor egyes adósok fizetésképtelensége nyilvánvalóvá vált, akkor a vádlott néhány esetben az érintett személyek ingatlanvagyonának megszerzésére törekedett, és fenyegetéssel próbálta őket a fizetésre rábírni."
A védelem álláspontja egészen más: "A gyulai ügyvéd és jogi képviselője tagadja, és képtelenségnek nevezi a vádakat. Megítélésük szerint a kamatnyereségen felül csupán baráti segítségről volt szó. Bár a büntetőügy nyomozása során többször jelentett be elfogultsági kifogást a gyulai ügyvéd a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben, ám ennek nem adtak helyt. Azt azonban már sikerült elérnie, hogy a vádhatósági szakban kívül került az ügy vizsgálata Békés megye határain."
"A gyulai ügyvéd elismerte, hogy a hitelek lejárta után telefonon többször felhívta a szóban forgó nem fizető ügyfeleit, és néhány keresetlen, durva szó is elhagyta ilyenkor a száját, de nem fenyegette meg őket. Arról fogalma sincs, hogy kik lehettek azok az akcentussal beszélők, akik életveszélyesen megfenyegették a büntetőper későbbi tanúit" - olvasható a portálon. - "Mindenesetre tény, az elmúlt másfél évtizedben Pikó nem elsősorban ügyvédi munkájából él. Földjei vannak, ingatlanjait, köztük szállodát, bárt, éttermet és kocsmákat ad bérbe, tulajdonostárs a volt békéscsabai Centrum Áruházban és a Cívis Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-ben, emellett kereskedelmi tevékenységet is folytat."
A Hír6 "viharsarki jogászok körében" terjedő információkra is hivatkozik, amelyek szerint "kollégájuknak sok necces ügye volt, közben jogerősen csak egy csabaszabadi földügylet kapcsán megállapított okirat-hamisítás miatt ítélték el." Részletek a Hír6 portálon>>>>>