"Nincs többé '56-os megemlékezés erőszak nélkül"
Neue Zürcher Zeitung: a magyar szélsőjobboldaliak ismét menetelnek
A magyar szélsőjobboldaliak ismét menetelnek címmel számolt be a Neue Zürcher Zeitung az ötvenhatos megemlékezéseket kísérő eseményekről. Röviden ismertetve a hétfőn és kedden történteket - összehasonlításképpen kitérve a tavalyi súlyos kihágásokra és erőszakos túlkapásokra is - a tekintélyes svájci lap prágai székhelyű közép-európai tudósítója azt írta, hogy a szélsőjobboldaliak azért ünneplik különös odaadással a magyar felkelés évfordulóját, mert magukat - miként azt a veterán Wittner Mária keddi beszédében elmondta - 1956 valódi és törvényes örökösének tekintik, s azon a véleményen vannak, hogy Gyurcsány és szocialistái, a "diktatúra örökösei" 1989-ben becsapták őket annál a rendszerváltásnál, amelyre azért volt szükség, hogy egy demokratikus és egészséges Magyarországot teremtsenek. Alapjában véve a volt kormányfő, Orbán Viktor fiatal demokratái (Fidesz) is osztják ezt a véleményt, ők azonban rendszerint kerülik a rendszerváltás témáját, nem utolsósorban azért, mert 1998 és 2002 között maguk is hatalomgyakorlók voltak az új államban - folytatta a gondolatsort az újságíró, hozzátéve: mindazonáltal a fiatal demokraták ugyancsak illegitim kormányfőnek tekintik Gyurcsányt, aki szerintük 2006-ban csak hazugsággal és csalással tudta megtartani a hatalmat. Orbán Viktor keddi beszédéből azt a részt emelte ki, amelyben a Fidesz vezetője közölte: ha újra hatalomra kerülnek, büntetésre számíthatnak azok, akik tavaly erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel szemben.
Román lapok: ismét az erőszak jegyében zajlott a megemlékezés
A román lapok tudósításokban számoltak be a magyarországi szélsőségesek és a rendőrök hétfő esti utcai összecsapásáról azt hangsúlyozva, hogy a magyar forradalomra való megemlékezés ismét az erőszak jegyében zajlott. Az események ismertetésének a legnagyobb teret az Adevarul című napilap szentelte. Az újság szerint az 1956-os forradalom 51. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést tavaly után most ismét "eltérítették eredeti rendeltetésétől" a magyar szélsőségesek. A lap szerint ez utóbbiak kihasználták az ünnepet, hogy ismét kifejezzék ellenszenvüket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök iránt. A Cotidianul című napilap megállapította, hogy hétfőn este ostrom alatt állt Budapest központja, majd pedig, hogy a nemzeti ünnep előestéjére tervezett tiltakozás "a rendőrség erődemonstrációjával ért véget", amely feloszlatta a kormányellenes magyar szélsőjobb szimpatizánsainak tömegét. A lap tudósítását a tüntetők által megtámadott egyik rendőrautót ábrázoló képpel illusztrálja. A Ziua című napilap azt emelte ki a címben, hogy az 1956-os megemlékezésekre ismét rányomta bélyegét az erőszak, majd közölte, hogy 19-en sebesültek meg az összecsapások során.Minden lap megjegyezte, hogy az idei zavargások kisebb méretűek voltak a tavalyiaknál.
Rosszijszkaja Gazeta: a "gárdisták" is részt vettek a zavargásokban
A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap Jobboldali menet címmel, Az utcai ellenzék zavargásokat rendezett a magyar fővárosban alcímmel közölt terjedelmes cikket szerdán a hétfő esti budapesti eseményekről. A cikk rámutat: az 1956. őszi magyarországi eseményekről, akárcsak egy évvel ezelőtt, tömeges zavargásokkal s a tüntetők és rendőrök közötti éjszakai összecsapásokkal emlékeztek meg, öt ember megsérült.
A lap ismertette a hétfő esti eseményeket, majd azt írta: az előzetes adatok szerint a zavargások során a rendőrség három főt vett őrizetbe, akik a tiltakozó akciót szervező szélsőjobboldali szervezetek vezetőségéhez tartoznak. Arról még nincs hír - áll a cikkben -, hogy köztük vannak-e az úgynevezett "Magyar Gárda" - az újság által "szélsőségesen jobboldali, nacionalista indíttatású, félkatonai jellegűnek" minősített szervezet - vezetői. De bátran elmondható - vélte a lap -, hogy az éjszakai rohamozók között bizonyosan jelen voltak "gárdisták". A "gárda" nyilvánvalóan nem véletlenül rendezett szemlét a budapesti éjszakai zavargások előestéjén - utalt a Rosszijszkaja Gazeta a vasárnapi ceremóniára, amelyen egyszerre 600 ember lépett a Magyar Gárda soraiba.
Osztrák lapok: nincs többé '56-os megemlékezés erőszak nélkül
A Die Presse konzervatív újság alcímében azt emelte ki, hogy a nemzeti ünnepet ismét jobboldali radikális huligánok kormányellenes, erőszakos tüntetései rázkódtatták meg. Szemlátomást többé már nem lehet erőszak nélkül megemlékezni az 1956-os forradalomról Magyarországon - írta a lap tudósítója, aki megjegyezte, hogy a radikálisok hétfőn egyebek közt olyan jelszavakat is kiabáltak hangosbeszélőkön keresztül, amelyek "jobb, ha nem jelennek meg a Die Pressében". Idézte Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökét, aki azt mondta a lapnak, hogy híveivel az egész magyar politikai elitet el akarják űzni.
A Der Standard liberális újság ugyancsak helyszíni tudósítást közölt a megmozdulásokról, aláhúzva, hogy az 51. évforduló teljes egészében az újabb erőszak jegyében telt el. A lap szerint a szélsőjobboldali tüntetők - mintegy ezer neonáci és jobboldali radikális - antiszemita jelszavakat hangoztattak, mielőtt nem messzire az Operától utcai csatát vívtak hétfő este a rendőrökkel. Részletesen leírva az események lefolyását, a tudósító megemlítette, hogy a tüntetők között a Magyar Gárdához tartozók is voltak, és végül késő este, a rendőrségi beavatkozás nyomán, a tömeg feloszlott.
A radikálisok újabb nekifutása, hogy megdöntsék a Gyurcsány-kormányt, ismét kudarcba fulladt - állapította meg a Der Standard, hozzáfűzve, hogy az egy évvel ezelőtti helyzethez képest a hangoskodók ma inkább csak elszigetelt jelenségnek tűnnek, hiszen még a Fidesz is elítélte a kihágásokat.
Le Soir: neonáci agitátorok zavargásokat provokáltak
A hétfői és keddi budapesti eseményekről fényképes helyszíni tudósításban számolt be szerdán a Le Soir brüsszeli lap. Maurin Picard különtudósító beszámolója azt emelte ki, hogy neonáci agitátorok zavargásokat provokáltak a magyar fővárosban. A cikk kitért arra, hogy a kedd este viszonylag nyugodtabban telt, mint a hétfő: kedden csak néhány százan próbáltak összetűzni a rendfenntartókkal, hétfőn viszont "a nacionalista szélsőjobboldali Jobbik és annak 'Magyar Gárda' nevű félkatonai szerveződése felhívására" 1500 szélsőséges indított rohamot az Operaház környékén. A cikk áttekintette az előzményeket - az őszödi beszédet, az ezután kezdődött tüntetéseket és a tavaly októberi utcai csatákat. Kitért arra, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz a szavazni szándékozók 40 százalékát tudhatja maga mögött, az MSZP pedig 27-et.
The New York Times: a miniszterelnökkel szemben érzett harag
Tiltakozók tízezrei töltötték meg Budapest utcáit kedden, a Szovjetunió elleni magyar felkelés évfordulóján - írta szerdán a The New York Times, úgy vélekedve, hogy az utcára vonulók nem annyira az 51 évvel ezelőtti felkelésről akartak megemlékezni, mint inkább Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben érzett haragjukat akarták szabadjára engedni. "Október 23. fontos nemzeti ünnep Magyarországon, de idén sokat rontott az ünnep hagyományán, hogy nemcsak az 1956-os felkelés évfordulója volt, hanem egyúttal annak első évfordulója is, hogy a rendőrség a tavalyi évfordulón gumilövedékekkel és könnygázzal szórta szét a kormányra haragvó tüntetőket" - fogalmazott az amerikai lap tudósítója.
Nicholas Kulish tudósító budapesti keltezésű jelentése szerint a kormány továbbra is népszerűtlen a szigorú gazdasági reformok miatt, köztük a közalkalmazotti álláshelyek számának csökkenése, az adóemelések és az egészségügyi ellátásért és az egyetemi oktatásért fizetendő új díjak miatt.
Orbán Viktor Fidesz-elnök ünnepi beszédéről írva kiemelte, hogy a szónok különbséget tett a kormány "türelmetlen, de békés" ellenzéke, illetve azon csoportok között, amelyek "nem hajlandók várni" arra, amíg alkotmányos eszközökkel vonhatják felelősségre a kormányt.
Noha a békétlenség most sokkal kisebb mértékű volt, mint a tavalyi pusztító zavargások, a szorongó érzés sokakban megmaradt, nem utolsósorban a Magyar Gárda nevű új jobboldali csoport látható jelenléte miatt - írta a tudósítás szerzője. Megállapítása szerint uniformisában ez a civil szervezet "határozottan félkatonai megjelenésű". Emlékeztet írásában, hogy a Magyar Gárda megalakulását magyarországi és külföldi zsidó szervezetek egyaránt elítélték, mert a csoport egyenruhája "hasonlít a fasisztákéra", akik felelősek voltak a második világháborúban magyar zsidók százezreinek meggyilkolásáért vagy haláltáborokba való deportálásáért.
A szerző szerint leginkább az árpádsávos jelképek keltenek aggodalmakat. Elmagyarázza az amerikai olvasónak, hogy a Magyar Gárda illetékesei középkori jelképként értelmezik ezeket, de a szervezet bírálói, különösen magyarországi zsidó csoportok a Nyilaskeresztes Párt (- Hungarista Mozgalom) jelképét látját benne. A tudósítás szerint kedden, amikor a Magyar Gárda látta el egy templomi megemlékezés biztonsági őrizetét, egy utcai árus a templomhoz közel árpádsávos zászlók mellett Hitler Mein Kampfjának köteteit is árusította.
(forrás: MTI)