A vevők köréből kizárja a javaslat - egyebek mellett - a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök gyártóit, forgalmazóit, az egészségügyi szolgáltatókat, valamint az önkormányzatokat.

A javaslat szerint a jövő év első napjától számítva 30 napon belül az állam 22 pénztárat alapít, ebből 18-at a megyékben, 4-et pedig Budapesten és Pest megyében. A bejegyzésüket követő 15 napon belül jelenik meg a pályázat a részvények értékesítésére. A vételárat jövő év április 30-ig kell megfizetni. Ezt követően július utolsó napjáig tagszervezést folytathatnak a pénztárak. Aki nem lép át más területen működő pénztárba, az automatikusan a saját lakóhelye szerintinek lesz a tagja. Ezt követően minden év október 15. és november 15. között lehet átlépni másik pénztárba, a következő év első napjával. Az átlépés költségeit az átvevő fizeti.

Amelyik pénztár nem éri el az 500 ezer tagot, annak másik pénztárral kell egyesülnie, illetve, amelynek tagsága meghaladja a kétmilliót, annak szét kell válnia két vagy több pénztárra.

A tagszervezés lezárultát követő 15 napon belül kerül sor az első közgyűlésre, amelyen új részvények zártkörű - névérték feletti - kibocsátásával megemelik az alaptőkét. A vételár kizárólag az egészségügyi rendszer finanszírozására és fejlesztésére fordítható.

Az igazgatóság öttagú, ebből hármat delegál a kisebbségi tulajdonos, egyet-egyet pedig az állami vagyon kezelője és az egészségügyi miniszter. Az igazgatóság a stratégiai döntéseket csak előkészíti, döntési joga a közgyűlésnek van. A felügyelőbizottság háromtagú, az elnökére a számvevőszék elnöke tesz javaslatot.

Az alapítást követő egy éven belül a pénztár saját tőkéjének el kell érnie a hárommilliárd forintot. Ha a saját tőke hárommilliárd alá csökken, akkor 30 napon belül intézkedési tervet kell kidolgozni a veszteséges gazdálkodás megszüntetésére. Az első három üzleti évben a pénztárak nem fizethetnek osztalékot, a nyereség eredménytartalékba kerül, és azt később sem kaphatják meg a tulajdonosok. Az első öt évben az adózott eredmény felét, azt követően pedig 10 százalékát szintén a veszteség rendezésére szolgáló tartalékba kell helyezni.

A rendszer finanszírozása úgy történik, hogy az egészségbiztosítási alapot kezelő szerv az általa beszedett járulékból fejkvótát képez (ezt földrajzi, szociológiai kritériumok alapján teszi), és ezt szorozza fel pénztáranként a taglétszámmal. Maga a pénztár csak ellenőrzi a szolgáltatók számláit, majd továbbítja azokat a kezelő szervhez, amely havonta kiutalja a szolgáltatások ellenértékét.