Az OMV nevethet a Porsche után?
Nem született meglepetés a luxembourgi Európai Bíróságon: a talárosok a bírósági főtanácsnok már ismert véleményével összhangban ítéltek a legnagyobb európai autógyártót védő német jogszabályról. Három vonatkozásban is kimondták, hogy az 1960-ban született Volkswagen-törvény sérti az uniós jogot - négy és fél éves huzavonát zárva le ezzel Brüsszel, illetve Berlin és Hannover, Alsó-Szászország tartományi fővárosa között. Az EU bírósága szerint korlátozza a tőke szabad áramlását, hogy a VW-törvény húsz százalékban maximálja a szavazati jogot, függetlenül a birtokolt részvények számától. Nem EU-konform az sem, hogy a részvényesek blokkoló kisebbségét is éppen húsz százalékban rögzítették. Mindkét passzus háttere, hogy a Volkswagen ellenséges kivásárlásának kivédésére az az alsó-szász tartományi kormány hivatott, amely 20,3 százalékos részvénypakettel rendelkezik. Az uniós bírák végül azt a kitételt is átdolgozásra dobták vissza, amely szerint a tartományi, valamint a berlini szövetségi kormány attól függetlenül két tagot delegálhat a VW felügyelőbizottságába, hogy mekkora a részvényhányada. (Igaz, a szövetségi kormánynak épp egyetlen részvénye sincs.)
A mostani döntés fő kedvezményezettje a Porsche, amely a VW-részvények 31 százalékával rendelkezik, mostanáig tehát erején alul szavazhatott, ám át kívánja venni az irányítást. Oliver Drewes, az EU bizottságának illetékes szóvivője üdvözölte az ítéletet, hangsúlyozva: világosabbá teszi a szabályokat, "az aranyrészvények, a különleges jogok az eltűnés szélén vannak". Nyugtalanságot keltett viszont a VW-törvény megbolygatása az IG Metall szakszervezetnél: a stuttgarti munkaügyi bíróság most dönthet abban a keresetben, amelyet a dolgozók adtak be a Porsche tervezett változtatásával szemben. Ennek értelmében a 324 ezer VW-dolgozó ugyanannyi, az eddigi tíz helyett három tagot delegálhat a felügyelőbizottságba, mint a 12 ezer Porsche-munkavállaló.
A luxembourgi bíróság véleménye egyelőre beláthatatlan következménnyel lehet az EU iparának egészére, a nagyvállalati felvásárlásokra is. Jogilag alátámasztja Brüsszel törekvését a különleges állami jogok, így az aranyrészvények felszámolására. Ez érinti mind a lex Molt, mind pedig a szintén a magyar energiavállalatot védő privatizációs törvényt. Mint megírtuk, az EU illetékes biztosa már aggályokat fogalmazott meg mindkét piacvédő jogszabállyal kapcsolatban. A privatizációs törvénynyel kapcsolatban az ébreszt kétséget, hogy hazánk ugyan felszámolta az aranyrészvényt, de a Mol közgyűlésén a tízszázalékos szavazati korlátot továbbra sem lehet eltörölni a B sorozatú törzsrészvényekkel szavazók beleegyezése nélkül.
Mint elemzők hangsúlyozzák: minden a jogi precizitáson múlik. Míg a 47 éve megalkotott VW-törvény leplezetlenül és védhetetlenül piacvédő volt, az ellenséges kivásárlásokkal szembeni védelmet ma már az EU jogászaival azonos felkészültségű és sokszor szemléletű kollégáik hivatottak jól becsomagolni. Míg a lisszaboni kormánynak fel kellett adnia a jogait az Energias de Portugal és a GALP Energia vállalatokban, az aranyrészvény "átment" a francia Suez/Gaz de France ügyletben.
Ünnepelnek az osztrákok
Az OMV szerint a VW-törvény ügyében született EU-bírósági döntés az osztrák cég álláspontját támogatja a Mollal kapcsolatban felvetett szavazatijog-korlátozás kérdésében. Az OMV szóvivője, Thomas Huemer szerint a bírósági állásfoglalás párhuzamba állítható a Mollal szemben felvetett kifogással. A döntés "alátámasztja azt a nézetünket, hogy az olyasfajta szavazatijog-korlátozás, mint amilyen a Mol alapszabályzatában is szerepel, akadályozza a szabad tőkemozgást" - közölte. A szóvivő szerint a korlátozást nyilvánvalóan még azelőtt léptették életbe a Mol-nál, hogy a vállalatot privatizálták volna, így különösen érvényesnek tekinthető a párhuzam. (Az osztrák cég ajánlatnak nem minősülő nyilatkozatában azt közölte: megvenné a Mol részvényeit darabonként 32 ezer forintért, amennyiben a 10 százalékos szavazati korlátozást megszüntetik, és a magyar cég irányítása alatt lévő mintegy 40 százalékos pakettet eladják.)
Az osztrák cég véleménye szerint a lex Molként ismertté vált magyar törvény szintén beleütközik az EU versenyszabályaiba. (MTI)
A kormány szerint nincs összefüggés
Semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született európai bírósági döntésből a közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatban - jelentette ki Daróczi Dávid kormányszóvivő. Szerinte azért nem lehet összehasonlítani a két jogszabályt, mert az alsó-szászországi VW-törvény arról szól, hogy egy állam egy egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait, így a szavazati jogát is. Ez bizonyult az EU szabályaival ellentétesnek. A magyar törvény viszont általános, számos társaságra vonatkozó jogszabály. Stephen Kinsella, a Sidley Austin LLP nemzetközi ügyvédi cég brüsszeli jogtanácsosa szerint azonban nem az a lényeg, hogy egy vagy több vállalatra vonatkoztatható-e egy tőkemozgást korlátozó törvény, hanem az, hogy az érintett állam tudja-e bizonyítani: lényegbe vágó nemzeti érdeke fűződik a korlátozáshoz. Elismerte: az energiaellátás érzékeny kérdés, ám szerinte ilyen cég esetében is nehéz bizonyítani a korlátozás jogosságát, ha a befektető egy másik uniós tagorságból érkezik. (MTI)
