Koszovó: fizikai függetlenség jogi nélkül?
A koszovói nemzetközi összekötő csoport nevében eljáró diplomaták tizennégy pontot tartalmazó tervet nyújtottak át az albán és a szerb félnek a megbeszélések újabb, a bécsi külügyminisztériumban tartott fordulójában, hogy az ellentéteket áthidalva előmozdítsák az egy helyben toporgó tárgyalásokat.
Az Európai Uniót képviselő Wolfgang Ischinger német, valamint Frank Wisner amerikai és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet először a Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku kormányfő vezette albánokat fogadta, később a Vuk Jeremics külügyminiszter és Szlobodan Szamardzsics Koszovó-ügyi miniszter alkotta küldöttséggel találkozott. Délután közvetlen konzultációk zajlottak a két fél között.
A német diplomata kijelentette, azért terjesztették elő javaslatukat, mert fennállt annak a veszélye, hogy a megbeszélések végképp megrekednek. "Valódi segítség nélkül, saját erejükből a felek nemigen tudnának megállapodni" - vélekedett. Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a jelszavak puffogtatása helyett a lényegi tárgyalások szakaszába jutottak, most "már csak politikai akaratra van szükség".
Kiszivárogtatások szerint a tervezet megkerüli Koszovó státusának a kérdését, és még csak nem is említi a dél-szerbiai tartomány esetleges függetlenné válásának a lehetőségét, amelyhez pedig az albánok eltökélten ragaszkodnak.
Ugyanakkor abból indul ki, hogy Koszovó korábbi, 1999 előtti helyzetét sem lehet visszaállítani: a tartomány többé nem tagolódhat be a szerbiai közigazgatásba, és Szerbia "nem lehet fizikailag jelen" a területen. Koszovó pénzügyi önállóságot élvezne, és Belgrád beavatkozása nélkül köthetne megállapodásokat a nemzetközi pénzügyi intézetekkel. A nemzetközi ügyeket és a határok ellenőrzését ugyanakkor Belgrád intézné.
A diplomáciai hármas szorgalmazza, hogy épüljenek ki különleges kapcsolatok Pristina és Belgrád között, és külön-külön folytassák az előrehaladást az euroatlanti integrációhoz vezető úton. A közvetítő csoport olyan területeken lát lehetőséget az együttműködésre, mint a nemzeti kisebbségek védelme, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a menekültek ügyének megoldása, szociális biztonság, áramellátás és kultúra. Az együttműködésre közös testület felügyelne.
Az egyes vélemények szerint a Marti Ahhtisaari koszovói ENSZ-megbízottnak - a szerb és orosz ellenálláson fennakadt - elképzelésére hajazó irat előirányozza a nemzetközi katonai és civil jelenlét fennmaradását a tartományban.
Egyelőre nehéz felmérni, hogy milyen hatással lesz a terv a jövőbeli tárgyalásokra. Az albán küldöttség tagjai úgy értelmezték azt, mint amely jelentős részben az ő követelésüket tükrözi vissza. Egyúttal hangoztatták, hogy ha december 10-ig nem lesz közös megoldás, Koszovó egyoldalúan kikiáltja a függetlenségét.
Vuk Jeremics szerb külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte a dokumentumban foglaltak alapján elérhető a megállapodás, de egyértelművé kell tenni, hogy a javaslat nem lép túl az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szerbia szuverenitását és területi épségét elismerő 1244-es határozatán.
Bécsben mindenesetre anélkül fejeződtek be a konzultációk, hogy az álláspontok közeledtek volna egymáshoz, sőt volt egy pont, amikor úgy tűnt, hogy a megbeszélések végleg megszakadnak. A következő tárgyalási forduló szintén az osztrák fővárosban lesz, november 5-én.
Az idő sürget, a trojkának december 10-ig jelentést kell tennie Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak arról, mire jutott egymással a Koszovót Szerbia részeként megőrizni akaró Belgrád és a függetlenségre törekvő Pristina, kirajzolódott-e bármiféle megoldási forgatókönyv a tárgyalásokon.
(MTI - Rácz Péter)
