A kormány által egyszer már első olvasatban tárgyalt javaslat ellen az egyik legmarkánsabb érv: túl sok jogosítvánnyal ruháznák fel az új egészségpénztárakat, miközben jelentősen nőne a betegek kiszolgáltatottsága. Így a jövőben az állam helyett a pénztárak dönthetnének, hogy a járulékfizetés fejében milyen vizsgálatokat, gyógyítási eljárásokat használhatnak az orvosok. Jogosítványuk lenne arra is, hogy meghatározzák a beavatkozásokért járó díjakat. A tervezet szövege 20 százalékos eltérést is enged az árak között országrészenként, illetve kórházanként. Ennél is súlyosabb gondnak látszik, hogy a biztosítók többségi részvételével működő díjtételbizottság a kötelező járulékért cserébe térítésmentesen járó szolgáltatások mennyiségét is megváltoztathatná. (Szakértők állítják: ez valamennyi európai országban az állam kompetenciája, éppen a betegek védelme érdekében.)

Az ellátást szervező pénztárak dönthetnének arról is, mi az a gyógyítási mennyiség, ami fölött már nem fizetik ki az ellátást a kórházaknak. A piacra lépésért a magáncégek egyszer, a területekért folyó licit alkalmával fizetnek 50-100 milliárd forintot. Cserébe megkapják az 1600 milliárdos kötelező egészségbiztosítási piacot. A becslések szerint ez utóbbi összeg két százaléka lenne a cégek éves nyeresége. Az ellátásra ráadásul jóval kevesebb jutna, mint amennyit arra eddig az állam költött. A pénztárak működésére egyszer négy százalék, a pénztárak garantált nyereségére további két százalék menne el a járulékbevételekből, az OEP utódszervezetének működtetésére pedig további 1,22 százalék. Ezzel az elvonással szemben jelenleg csak az OEP működési költsége áll, amely körülbelül 1,7 százalék évente.

A konvergenciaprogramban vállaltak miatt a következő két évben további 180 milliárddal apad a kassza. Lapunk kalkulációi szerint mindez évente 150-200 milliárddal csökkenti a gyógyításra költhető járulékbevételt, ha az ellátórendszerben nincs hasonló mértékű tartalék, amelyet az új pénztárak kiaknázhatnak. Márpedig nincs, legalábbis az ellátások szűkítése nélkül - állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Rékassy Balázs, a GKI-EKI kutatója szerint biztosan hatékonyabb lesz a rendszer, de ha csak a már kipróbált, irányított betegellátási modellekre gondolunk - emlékeztetett a kormány által egyszer már kidobott egyetlen hazai reformkísérletre -, ott is csak 5-10 százalék tartalékot találtak. Rékassy biztosra vette, hogy az új pénztáraknak eredményes működésük érdekében további kórházakat kellene bezárniuk. Erre jogosítványuk is lesz. Dönthetnek úgy is, hogy bizonyos intézményektől nem vásárolnak, vagy csak olyan kevés számú esetre szerződnek, amelyből nem lehet megélni, így az intézmény magától csődbe megy. Ha pedig a kórház eltér a biztosító által engedélyezett terápiás módszerektől, megtagadhatják a számla rendezését. A szabad demokrata tárca által készített törvénytervezettel a szocialista frakció is elégedetlen. Havas Szófia (MSZP) országgyűlési képviselő szerint vállalhatatlan, hogy a díjakról, valamint az egyes állampolgárok után járó fejkvótáról döntő testületekben többséghez jussanak a magánbefektetők. Emellett ragaszkodnak ahhoz is, hogy a kötelező biztosítási csomagot továbbra is az állam határozza meg.