Megállapodtak a reformról a lisszaboni uniós csúcson
Az október végi nyár mintha az EU állam- és kormányfőit is arra késztette volna, hogy időben befejezzék a kötélhúzást. Péntek hajnalra megszületett az egyezség a politikai csapdákkal teletűzdelt reformszerződésről, és végül - két nappal a lengyelországi választások előtt - a Kaczynski ikrek sem keserítették meg a huszonhetek életét. Állítólag éppen azért "csak" a hajnali órákban jelentették be a megállapodást, hogy a lengyel választóknak se tűnjön úgy: a varsói vezetés túl hamar feladta a harcot. Mindenki el is játszotta tehát a szerepét. Lech Kaczynski elnök boldogan közölte: Lengyelország megkapott mindent, amit akart. A többi EU-vezető történelmi megegyezésről és óriási előrelépésről beszélt, ami annyiban persze igaz, hogy pontot lehet tenni az unió megreformálásáról folytatott hatéves, kínkeserves vita végére. Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy fogalmazott, "nagyon hosszú utat fejeztek be", bár elismerte, hogy az átlagembert aligha "tüzelik fel az intézményi kérdések".
Jellemző az EU találékonyságára és válságmenedzselő képességére a portugál fővárosban kidolgozott megoldás.
Ami a lengyelek fő követelését, a "ioanninai kompromisszum" szerződésbe való beemelését illeti (ez a formula lehetőséget ad egy kisebbségben maradó tagállamnak a számára kellemetlen döntések átmeneti elhalasztására), végül azt találták ki, hogy Ioannina marad egy külön nyilatkozatban, de rögzítik, hogy ezt a nyilatkozatot csak egyhangú szavazással lehet módosítani.
Hasonlóan hajmeresztő az Európai Parlament képviselői helyeinek újraelosztása. Olaszország tiltakozását azzal csillapították le, hogy beígértek neki plusz egy mandátumot - ám ezzel mégsem nő a szavazati joggal bíró képviselők száma, az EP elnöke lemond ugyanis e jogáról. Mint az uniós törvényhozást jelenleg irányító Hans-Gert Pöttering mondta, a parlament létszáma a 2009-es választások után így 750+1 fő lesz.
Valóra válik a portugál diplomácia álma is, mert a reformszerződést december 13-án Lisszabonban írják alá, és ezzel garantáltan a lisszaboni szerződés elnevezés szerepel majd a történelemkönyvekben. A dokumentumot azonban mind a huszonhét tagállamban ratifikálni is kell, ez a derűlátó forgatókönyv szerint legkésőbb a 2009. júniusi EP-választásokig megtörténik.
Miután "megszabadultak" az intézményi reformoktól, az állam- és kormányfők tegnap már az európai versenyképesség növelésére összpontosítottak. November végére jelentés készül az unió egységes belső piacának állapotáról, és - mint Gyurcsány bejelentette - Magyarország kérte, hogy az EU-Bizottság tavaszra dolgozzon ki intézkedési tervet a meglévő akadályok lebontására.
A reformszerződés főbb elemei
Új szavazati rendszer. Ez volt a csúcstalálkozó legvitatottabb kérdése. Az EU fő döntéshozó szervében, a tanácsban bevezetik a kettős többséget: e szerint egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha azt a tagállamok 55 százaléka és az uniós össznépesség 65 százaléka támogatja. Ez főként a nagyobb tagországoknak kedvez, ezért - a lengyeleknek tett engedményként - csupán 2014-ben léptetik életbe. Sőt, egy 2017-ig tartó átmeneti időszakban bármely tagállam kérheti, hogy térjenek vissza a jelenlegi, minősített többségen alapuló rendszerhez.
Állandó EU-elnök. Az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács két és fél évre állandó elnököt kap, akit egyszer újra lehet választani. Fő feladata az unió képviselete a külvilág felé. A féléves soros elnökségeket másfél éves, három tagországból álló "csoportos" elnökségek váltják fel.
Külpolitikai főképviselő. Az európai alkotmányban eltervezett közös EU-külügyminiszteri posztot végül megtartják; ő elnököl majd az uniós külügyminiszterek tanácskozásain, és egyben az EB alelnöke is lesz.
Kevesebb EU-biztos. "Létszámleépítés" vár az Európai Bizottságra, ahol 2014-től az EU-biztosok száma a tagállamok számának kétharmadára csökken. Ma még minden tagországnak jut saját biztos.
Európai parlamenti mandátumok. Az Európai Parlamentben a 2009-es választások után legfeljebb 750, pontosabban most már 750+1 képviselő ülhet; ezzel az olasz igényeknek is eleget tettek. Magyarországnak a jelenlegi huszonnégy helyett huszonkét mandátuma lesz. (P. B.)
A diplomáciában szokatlanul őszinte beszélgetést folytattunk, és világosan megbeszéltük, mely lépések okoznak rossz érzést Magyarországon, nemcsak a politikusok, hanem a hétköznapi emberek körében is - közölte Gyurcsány Ferenc, aki a lisszaboni EU-csúcson valóban leült meginni egy kávét szlovák kollégájával, Robert Fico kormányfővel. A kötetlen, húszperces megbeszélést követően Gyurcsány elmondta: lesz ugyan hivatalos találkozó is, de ennek sikeréhez hosszabb előkészítés kell, amely "belátható időn belül" el is kezdődik. Az előkészítéssel Kiss Péter kancelláriaminisztert és Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettest bízták meg. A magyar kormányfő szerint a legroszszabb hír az, hogy két szomszédos ország vezetőjének találkozója egyáltalán hír tud lenni.
