Dana Perino fehér házi sajtótitkár elmondta: az elnök nem ismertetett semmilyen háborús tervet, és bejelentést sem tett. Bush csupán a nemzetközi közösségével megegyező véleményt hangoztatott, amely szerint nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Abdolreza Rahmáni-Fazli, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács alelnöke csütörtökön úgy reagált Bush szavaira, hogy az a lélektani hadviselés része. A nyilatkozat az Egyesült Államok dühét mutatja amiatt, hogy Irán sikereket ér el nemzetközi téren" - tette hozzá. Mohammed Ali Hoszeini külügyi szóvivő pedig úgy vélekedett, hogy "az efféle politika veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és gátolja a békét". A háborús szótár használatával az amerikai belső gondokat akarják eltakarni (...) s a neokonzervatívok politikájának kudarcát Afganisztánban és Irakban".

Bár az Egyesült Államok csak végső esetben indítana katonai akciót Irán ellen, szükség esetén azonban az iraki és afganisztáni terhek ellenére, meglennének a forrásai ahhoz - mondta újságíróknak Michael Mullen amerikai tengernagy. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke hozzátette ugyanakkor: most a diplomáciai erőfeszítések állnak előtérben, hogy útját állják Irán nukleáris törekvéseinek, és elérjék, hogy ne támogassa az iraki felkelőket.

Soros György bírálta

Élesen bírálta Soros György George Bush amerikai elnöknek azt a legutóbbi nyilatkozatát, amelyben egy harmadik világháború lehetőségét helyezte kilátásba az iráni atomprogram kapcsán. A magyar származású amerikai üzletember a Berliner Zeitung című német lap pénteki számában megjelent interjúban annak az aggodalmának adott hangot, hogy az ilyen jellegű fenyegetések ténylegesen növelik egy katonai konfliktus veszélyét. Soros úgy vélekedett: az Egyesült Államokban és Iránban hasonló a helyzet abban a vonatkozásban, hogy mindkét országban szélsőséges politikai erők vannak hatalmon.

A Budapesten született Soros a mérsékelten baloldali lapnak nyilatkozva kifejtette: az ilyen jellegű kijelentés kapcsán a teheráni rezsim esélyt láthat arra, hogy gyengülő belső támogatottságának megszilárdítása érdekében támadást provokáljon. Egyidejűleg arra is figyelmeztetett: mivel az Egyesült Államokban a Bush-kormányzat népszerűsége a mélyponton van, a hivatalos Washington számára egy esetleges Irán elleni támadás szintén arra jelenthet esélyt, hogy a nemzetet ismét megpróbálja felsorokoztatni maga mögött. Mindezzel elterelhetné a figyelmet arról, hogy eddigi politikája teljes mértékben kudarcot vallott.

Az amerikai üzletember úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is "nagy előnyei" származhatnának egy térségbeli konfliktusból. Mindennek alapján úgy vélte, hogy egy tényleges katonai konfliktus veszélye mindenképp reális, s a világ egy regionális háborúba sodródhat.

Meglehetősen keményen bírálta Bush kijelentését a német kormánykoalíció több magas rangú képviselője is. Ruprecht Polenz, a Bundestag külügyi bizottságának konzervatív elnöke egy pénteki interjúban hangoztatta: az ilyen jellegű retorikai fenyegetések akadályozzák az iráni atomválság békés megoldását célzó erőfeszítéseket.

A koalíciós partner szociáldemokraták külpolitikai szakértője, Rolf Mützenich rendkívül felelőtlennek nevezte a harmadik világháborúval való fenyegetőzést, s egyetértett  konzervatív politikustársával abban, hogy az gátolja a békés rendezésre irányuló közös törekvéseket.

 

(MTI)