A hivatalos magyarázatot a feketegazdaság fehérítéséből származó többlet, illetve a tervezettnek megfelelő, annál valamivel alacsonyabb kiadások jelentik. Valójában a - növekvő inflációból is származó - bevételi többlet ennél nagyobb, miközben (ezek tudatában) a pénzügyi kormányzat kissé el is engedte a gyeplőt. Többet kap a MÁV tőkejuttatásként (110 milliárd helyett 170-et), a tárcák költhetik a maradványt - ez 120-130 milliárdos kiadási lehetőséget jelent. Az év végi hiányterv ennek ellenére csökkent - most 40 milliárd forinttal.

Az új előrejelzés mégsem mondható optimistának. Az előrejelzés szerint októberben 31 milliárdos mínusszal zár majd a büdzsé - ez rosszabb, mint a korábbi években, de csak azért, mert novemberről előrecsúsznak kifizetések. Így aztán a (13. havi és a kiegészítő nyugdíj kifizetése miatt) mindig rossz novemberi egyenleg jobb lehet a korábbiaknál, míg decemberre nagyobb bevétel várható. Kérdés: hogyan jön össze mégis a következő két hónapban 300 milliárdos mínusz, amit most várnak a PM-ben.

Az óvatosságot jelzi, hogy a jobb pénzforgalmihiány-előrejelzés nem járt a fontosabb, uniós hiánymutatóra vonatkozó várakozás javításával. A kormányzat eredetileg a GDP 6,8 százalékában jelölte meg a hiánycélt, amit már az év első felében 6,4-re változtattak. Ez az előrejelzés nem módosult: részben az önkormányzatoknál jelzett nagyobb deficit miatt (ez nincs benne a pénzforgalmi számban), részben azért, mert az uniós és a pénzforgalmi elszámolás közötti átváltásban bizonytalansággal is számol a PM. Az uniós hiányszámot ugyanis a pénzforgalmiból vezetik le, de annak eldöntése nagy részben az EU statisztikusain is múlik, hogy mely erre az évre könyvelt tételeket számolnak ők el tavalyi, idei vagy akár jövő évi kiadásként és bevételként. A tárca erre is "tartalékot" képzett, így nem fordulhat elő, hogy a hiányszám magasabb lesz a jóslatánál.