A háromunokás nagypapa mostani masináját 57 évesen vette. A tinédzserek megkuncogták, amikor beült közéjük, hogy megfejtse a KRESZ-feladványokat. - Letettem a lantot, és felültem egy motorra - summázza a Kertészeti Egyetem volt geodéziatanára, és hozzáteszi, negyven évig autót vezetett, a motorozás "csupán" gyermekkori álma volt. Az első "moci", amire fölült, egy Yamaha Virago volt, azzal gyakorolt, méghozzá úgy, hogy Silver nevű uszkárját fölültette maga mögé, a kutyára szegecselt bőrmellényt adott, a fejére nyeletlen, krómozott merőkanalat tett bukósisaknak. - Sok rajongónk volt a városban - idézi föl a tanulóéveket Babós Lajos -, az utasok leszálltak a villamosról, hogy lefényképezzenek bennünket, a rendőr csak röhögött, amikor meglátta Silvert, akinek 13 ezer forintért vettem profi motorosszemüveget. Nem állhatta a piros jelzést, vadul ugatott - amivel olykor közlekedési káoszt idéztünk elő. Most egy barátom furikázza.

A nyugdíjas motoros - Silver őszinte bánatára - négy éve ült át egy nagyobb járgányra. A 650 köbcentis Yamaha Drag Star már nem olyan kényelmes a blökinek. De nem azért, mert őrült sebességgel száguldozna.

- A nagy teljesítményű motorok 180-200-zal is tudnak menni, az én csúcsom 145 volt - hangzik a szemérmes vallomás. - De 100-110-zel szeretek pöfögni, így a legélvezetesebb. Az ennél nagyobb sebességnél az ellenszél szinte levágja az ülésről az embert. A speed-motorosok a sebesség megszállottjai, de az egy másik műfaj. Ők a vad motorosok, én meg vagyok a vén.

A száguldozók és a túrások, jegyzi meg a motorjára igen sokat költő nyugdíjas, külön kaszt. S nagyjából ugyanez a helyzet a Harley Davidson-osok meg a magafajták között is. A harley-s elit tagjai pénzes emberek, nemigen közösködnek a hobbista cruiserekkel (az angol eredeti cirkálót jelent). Egy Harley kétszer-háromszor annyiba kerül, mint a - szintén nem olcsó - túramotor. Ebből kétmillió forint körül van a "fapados" széria. De ha föl akarják díszíteni (ami kötelező), majd ugyanennyit rá kell költeni. Babós Lajos Yamaháján például az előző tulajdonos két ülést cseréltetett ki 700 ezer forintért. Ami jelzi: ez a hobbi sem két forint.

Babós Lajos az elmúlt négy évben végigpöfögte Magyarország hepehupás vidéki útjait, nagy körutat tett Szlovéniában, Ukrajnában és Szlovákiában, eljutott Edersee-be a yamahások csúcstalálkozójára, s motor nélkül ugyan, de már az új szerelem áldozataként elutazott a floridai Daytonába, a világ legnagyobb motorostalálkozójára. Ilyen messzire nem lett volna értelme motorral menni, oda különben is ámulni és bámulni megy a kétkerekű ember.

- A mai motorokat már nem kell berúgni - kezdődik aztán a Bevezetés a motorozásba című rögtönzött kiselőadás -, de a sebességet ugyanúgy lábbal kell váltani, mint régen. Amit az autóban kézzel csinálunk, azt itt lábbal. A defekt macerásabb, mint az autón, mert itt nincs pótkerék, ha szeget vagy csavart "fogunk", akkor szerelnünk kell. A súllyal is lehet gond, mert három-három és fél mázsát nem könnyű a hónunk alá venni. Amúgy motorozni élvezet. Aki ezt kihagyja, nem tudja, mit veszít. A téli pihenő után, az első tavaszi utakon azt érzem, mintha egy bálteremben egyedül keringőznék, s a zenét az illatos természet szolgáltatná. A tömény föld-, eső- vagy virágillat most is itt van az orromban.

Szabadság ide, szabadság oda, Babós Lajos szerelékén az egyetemi kollégák még ma is csodálkoznak. De mint mondja, a díszek, a krómozott sisak, a szegecselt bőrruha (vagy a máltai kereszt formájú tükör, amivel nemrég zavarba ejtette a szlovák határőröket) hozzátartozik a stílushoz. A pöfögéssel új barátokat is szerezhet az ember. A motoros nagypapa a Vén Szivar Baráti Kör tagja - itt nem mindenki akadémikus -, havonta eljár az összejövetelekre. Utakat terveznek, beszélgetnek, nyáron közösen utaznak. Más, kiváltképp politikai jellegű közösségbe véletlenül sem vágynak, azoknak semmi közük a motorozáshoz.

Találkozásunk végén a motorozás szerelmese a fotó végett felölti harci díszeit. Mókás szemüvegben eldöcög mellettünk. A kanyarba érve a műszaki, a kertészeti és a természeti tudományok doktora (nyugalmazott egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár) barátságosan integet.

Ez a hobbi sem két forint