A hét elején szavazta meg az Országgyűlés a szociális törvény módosítását. A hétfői ülésen, módosító javaslatként, két MSZP-s képviselő beadványa is bekerült a törvénybe. Így új intézménytípussal bővül majd az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények köre. Az úgynevezett bázisszállás a hajléktalanellátó intézmények új formájaként sátras elhelyezést biztosítana a hajléktalanoknak. Az indoklás szerint a bázisszállás a hajléktalanságból való kikerülés első lépéseként, reszocializációs folyamat állomásaként segítené a hajléktalanok társadalmi integrációját.

Mint ismert, Vecsei Miklós, a hajléktalanügyekért felelős miniszteri biztos lemondásával tiltakozott a törvénymódosítás ellen.

- Derült égből villámcsapásként ért mindenkit a szakmában e javaslat - mondja felháborodottan Gurály Zoltán, aki a Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társaságának (Tízek Tanácsa) tagjaként szakmai nonszensznek tartja ezt. - Semmit sem tudunk arról, hogy mi is az a bázisszállás. Ráadásul a sátor mint intézményesített ellátási forma, szakmailag értelmezhetetlen és elfogadhatatlan - magyarázza Gurály.

A szakember szerint a sátras megoldás még krízisellátásként sem jöhet szóba, nemhogy átmeneti intézményként. Tudomása szerint sehol a világon nem alkalmazzák ezt a megoldást. Példaként pedig azt hozza fel, hogy súlyos árvíz esetén sem helyeznek el tartósan senkit sátrakban, legföljebb egy-két napra. - Mióta számít lakhatási formának Magyarországon a sátrazás? - kérdi, hozzátéve: e megoldás súlyosan sérti az emberi méltóságot.

Szerettük volna megkérdezni Vidorné Szabó Györgyit és Józsa Istvánt, a javaslat két beterjesztőjét is. Lapzártánkig azonban egyiküket sem sikerült elérnünk.

- A szociális tárca kezdettől fogva nem támogatta ezt a beadványt. Az Országgyűlés azonban másként döntött - ezt nyilatkozta lapunknak Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter.

Hajléktalanok erdei "otthona"