Eltűnhet két dunai sziget
Jóvátehetetlen baj-e, ha két, alig néhány évtizede létrejött sziget eltűnik a Dunából? Talán mondani sem kell, hogy a zöldek és a beruházást engedélyező hatóságok homlokegyenest ellenkező állásponton vannak.
A német érdekeltségű E.ON energiaipari óriás hőerőművet akar építeni a Győr-Sopron-Moson megyei Gönyű térségében, a Duna partján. Az építés ugyan még nem kezdődött meg, de az előzetes munkálatok már megindultak: kotorják a folyó medrét, feltöltik a partszakaszt. A környezetvédők szerint ezek a munkálatok helyrehozhatatlan károkat okozhatnak, mert örökre eltűnhet két sziget, amely ma még az Európai Unió által is védett Natura 2000-es terület része.
Reuter György, a Civil Kontroll Egyesület elnöke több társával ladikon közelítette meg a szigeteket, hogy saját szemükkel győződjenek meg a kialakult helyzetről, s fényképfelvételekkel dokumentálják azt.
- Vágják a fákat a szigeteken, de azok már amúgy sem sokáig állhatnának, mert eltűnik alóluk a föld: a mederkotrás következtében lassan elmossa a víz a zátonyokat. A beruházás ügyében összehívott gönyűi közmeghallgatáson felhívtuk ennek veszélyére a figyelmet, de nem vettek bennünket komolyan - mondja az elnök.
Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója nem látja borúsan a helyzetet.
- Ha ránézne egy negyven évvel ezelőtti térképre, meglepődne. Akkor még nem léteztek ezek a szigetek, azok a Duna tartósan alacsony vízszintje miatt alakultak ki - magyarázza az igazgató, aki szerint éppen ezért nem kár értük. A mederkotrás pedig azért jön jól, mert utána a Dunán könnyebben és gyorsabban levonulhat az árvíz. A magyar és a szlovák állam között évtizede folyó vita lezárulásáig költségvetési pénzt nem fordíthatnak a Duna medrének rendezésére, ezért, ha úgy tetszik, kapóra jön a német érdekeltségű beruházó felajánlása.
Hajdú Klára, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség igazgatóhelyettese szerint sincs ok aggodalomra.
- A szakhatóságokkal egyeztetve adtuk ki az engedélyt a munkálatokra, amelyek jelentősebb környezeti károkat nem okoznak.
Az igazgatóhelyettes fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy magának a hőerőműnek az építési engedélyét még nem adták ki, annak feltételeit jelenleg is vizsgálják.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleményében leszögezi: a felügyelőség az engedélyezési eljárás során megvizsgálta és úgy találta, hogy a beavatkozások nem sértik a Natura 2000-es program céljait. A fák kivágása is engedély birtokában, a majdani erőmű hűtővizének elvezetésére szolgáló holtág érdekében történik. Ezzel együtt a minisztérium arra kérte a felügyelőséget, folyamatosan ellenőrizze a munkálatokat.
Ahogy a hatóságok emberei, úgy a beruházó képviselője is jól ismeri a környezetvédők ellenvetéseit. A tiltakozás azonban nem hatja meg.
- Nekünk sokkal olcsóbb lett volna, ha nem a szigetek környékén dolgozunk. Ám alkut kötöttünk, ha úgy tetszik, állami feladatot vállaltunk. Rehabilitáljuk a mellékágat, kikotorjuk a medret - mondja Katona Zoltán, a hőerőművet építő E.ON Erőművek Kft. ügyvezető igazgatója.
- Mi lesz, ha közben eltűnnek a szigetek is?
- Ez nem fordulhat elő. Ki van zárva.
- A szigetek egy része már most megszűnt - jelenti ki Droppa György, a Duna Kör ügyvivője. - Ami lehet, hogy jó a halaknak, de rossz a vízimadaraknak. Márpedig az élővilág egységet alkot. Különösen fájó, hogy az unió által is védett Natura 2000-es területen található szigetek lerombolására adtak engedélyt.
A Duna Kör napokban tartott elnökségi ülésén arról határoztak, megteszik a szükséges jogi lépéseket: büntetőfeljelentést tesznek.
