A felvonulók az EU-tagországok állam- és kormányfőinek aznap kezdődött találkozójához időzítették akciójukat.

A csúcstalálkozót megelőzően a tagállamokat képviselő José Sócrates portugál miniszterelnök, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint a munkáltatói és a szakszervezeti szövetségek vezetői megállapodtak az említett stratégia - a biztonság és rugalmasság kölcsönösen előnyös egymásra hatását szavatoló rendszer - fontosabb elemeiről.

Az uniós vezetők történelmiként üdvözölték az elvi megállapodást, a helyi szakszervezetek vezetői szerint azonban annak jóval több a hátulütője, mint a pozitívuma: ők úgy vélik, az új rendszer a dolgozók elküldésének szabályait egyszerűbbé teszi, a bérek csökkenésének irányában hat, nem növeli, hanem csökkenti a biztonságot az alkalmazottak szempontjából, emellett a szakszervezetek befolyását is csorbítja.

A tüntetésen zömében portugál dolgozók vettek részt. Az uniós elképzelések mellett a helyi kormány politikájának több eleme ellen is tiltakoztak. A felvonulók egyben nagyobb szociális védelmet sürgettek az uniótól.

Lisszabonban az EU-vezetők az unió új reformszerződésének jóváhagyása érdekében tartanak informális találkozót. A szerződés egyik célja az lenne, hogy erősítse az uniós szociális modellt. Másfelől az EU intézményes szerkezetét a készülő dokumentum úgy alakítja át, hogy arra építve egyszerűbbé válik olyan további jogszabályok kidolgozása, amelyek könnyíthetik a lakosság mindennapi életét.

Óvatos remények

 

Nehéz tárgyalásokat, de megállapodást várnak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kétnapos informális találkozójukon az EU új szerződéséről. A reformszerződésként emlegetett, de José Sócrates portugál kormányfő szerint nemsokára lisszaboni szerződésként híressé váló dokumentum az alkotmányos szerződés legfontosabb elemeit menti át az uniós jogba, és a várakozások szerint képessé teszi az EU-t arra, hogy tagországai között tovább mélyüljön az együttműködés, újabb tagállamokat fogadhasson be, a világpolitikában pedig markánsabban lehessen jelen.

Ahhoz, hogy a megállapodás megszülessen, a mostani csúcstalálkozón meg kell oldani

néhány tagország még fennálló fenntartásait. Ezek közül a lengyel kérések körül várható a legnagyobb feszültség, mivel a vasárnapi választások miatt - mint Lech Kaczynski államfő Lisszabonban fogalmazott - országának kevés a mozgástere.

Varsó egyebek közt azt szeretné elérni hogy a szerződés bizonyos feltételek mellett biztosítson lehetőséget

az uniós döntések "ésszerű ideig tartó" elhalasztására. Ez a lehetőség egy nyilatkozat formájában eddig is létezett az EU-ban, de még soha nem folyamodtak hozzá - a lengyel álláspont szerint az uniós joganyag szerves részévé kellene tenni.

Lengyelország további kérése, hogy legalább részben felmentést kapjon a szerződés szociális előírásai alól, valamint hogy  az Európai Bíróság vezető jogtanácsadói (főtanácsnokai) között biztosítsanak helyet egy lengyelnek.

Dönteni kellene emellett - főleg Olaszország követelésére - az Európai Parlament képviselői helyeinek újraelosztásáról, az euró cirill betűs írásmódjáról (Bulgária kérésére), valamint Ausztria azon igényéről, hogy az uniós jog biztosítson lehetőséget a külföldi egyetemi hallgatók számának korlátozására a tagállamokban. Még Csehország sem vette le a napirendről azt a felvetését, hogy a szerződés a jelenlegi helyzettel szemben biztosítsa: a tagországok többségi döntéssel egy-egy jogszabályjavaslat visszavonására kényszeríthessék az Európai Bizottságot (Prága mindazonáltal jelezte, hogy emiatt nem fogja akadályozni a megállapodást a reformszerződésről).

A hivatalosan csúcsszintű, informális kormányközi konferenciának minősülő  találkozó előtt az óvatos optimizmus jellemezte a nyilatkozatokat. Angela Merkel német kancellár derűlátónak mondta magát, de nem titkolta, hogy nehéz tárgyalásokra számít. A portugál házigazdák mindenki másnál bizakodóbbnak tűntek a kompromisszum létrejöttében: Sócrates úgy fogalmazott, hogy úgy látja, a szerződés már nagyon közel van. Legkétkedőbbnek a lengyel nyilatkozatok tűntek: varsói hírek szerint Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök a megállapodás blokkolását is kilátásba helyezte, ha a lengyel kéréseket nem teljesítik. Hasonló határozottsággal foglalt állást Romano Prodi olasz kormányfő is, de a római fenntartásokra   egybehangzó vélemények szerint könnyebben lehet kompromisszumot találni.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök  úgy fogalmazott: az európai szocialista párti miniszterelnökök körében egységes a bizakodás, hogy legkésőbb pénteken reggelre létrejön a megállapodás az Európai Unió új szerződéséről, mivel a jelek meglehetősen biztatóak.

Ha a szöveg nem változik jelentősen, várhatóan nem gördít akadályt az elfogadás elé a hagyományosan a legszkeptikusabbak közé tartozó Nagy-Britannia, valamint az alkotmányt elvetett Hollandia és Franciaország sem.

(forrás: MTI)