Péntekre is átnyúlhat Franciaországban a csütörtöki monstre sztrájk, amely a tömegközlekedés mellett a nagy energiavállalatokat, a postát, a közoktatást és a köztisztviselői kart is érintette – adták értésre a szakszervezetek. Az SNCF vasúttársaságnál a dolgozók a vasutasok háromnegyede nem vette fel a munkát. Ez magasabb arány, mint 1995-ben – akkor a kétharmaduk –, az 1968 óta legnagyobb, hetekig tartó megmozdulások alkalmával. A 700 nagysebességű vasút (TGV) közül 46 maradt a menetrendben, korlátozták az Eurostar- és a Thalys-összeköttetést a nyugat-európai nagyvárosokkal. Jelentős fennakadásokkal kellett számolni Párizs közlekedésében is, egyes metróvonalak alig, a buszjáratok csak tíz százalékban, a villamosok pedig egyáltalán nem működtek. (Megnőtt viszont a magyarországi gyártású bérbiciklik, a Vélib’-ek forgalma, napi 14 ezerről 27 ezerre.)

A postások 7-15 százaléka, az energiaóriások dolgozóinak több mint 40 százaléka sztrájkolt, 10 ezer megawatt áramtermeléskiesést okozva ezzel délelőtt. A gazdasági területen dolgozó köztisztviselők egyötöde nem ment be a munkahelyére. Párizsban délután többezres felvonulás indult a Kóztársaság térről.

Az elégedetlenség kiváltó oka az volt, hogy – mint Nicolas Sarkozy már az elnökválasztási kampányban beígérte – 2012-ig megszüntetik a csak bizonyos foglalkozásokra vonatkozó különleges nyugdíjkedvezményeket. Azaz: a jelenlegi 37,5 év munkaviszony helyett csak 40 év szolgálat után engedik nyugdíjba a kiemelt vállalatoknál dolgozókat. A különleges nyugdíjak rendszerét a XVII. század végén még XIV. Lajos nyitotta meg a párizsi operaház dolgozóinak kedvezményével. Ma főleg a vasutasokat, a nagy tömegközlekedési vállalatok, így a párizsi RATP, valamint az energiaóriások, az EdF áram-, és a GdF gázszolgáltató dolgozóit – továbbá a nemzetgyűlési és szenátusi képviselőket! – illeti meg a kiváltság. A gond: a “nyugdíjbomba” ketyeg, immár 500 ezer járulékos jut csak 1,1 millió járadékosra. – Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a következő hét nehéz lesz. De épp azért választottak meg, hogy megküzdjek a nehéz dolgokkal – mondta a múlt héten Sarkozy, azzal: “elmondom a vasutasoknak, a villanyosoknak, a gázosoknak, hogy nem lehet csak 37,5 év szolgálati évük, amíg a többi franciának negyvenet kell ledolgoznia.”Xavier Bertrand munkaügyi miniszter késznek mondta rá magát, hogy a jövő héten találkozzék a szakszervezetek képviseloivel. Maryse Dumas, a CGT vezető érdekképviselet ágazati vezetője erre azt mondta: “annál jobb, hogy találkozni akar velünk, de főleg arra van szükség, hogy változtasson az álláspontján, mivel nem elég, ha azokat a dolgokat ismételgeti nekünk, amelyek a mostani sztrájkot is kiváltották.” Márpedig Laurent Wauquiez kormányszóvivő leszögezte: a Fillon-kabinet nem tesz engedményt a 40 év szolgálati év követelménye kérdésében.

Egy közvéleménykutatás szerint a franciák 53:43 arányban nem tartották jogosnak a csütörtöki munkabeszüntetést. Egy friss brüsszeli felmérés szerint pedig tíz európaiból négy fogadja csak el a nyugdíjkorhatár emelését, de 70 százalékuk egyetért azzal: ösztönözzék, hogy a dolgozók tovább állásban maradjanak. Olivier Besancenot radikális baloldali elnökjelölt szerint a sztrájk “sikeres első figyelmeztetés” volt. A szélsőjobbos Nemzeti Front vezére, Jean-Marie Le Pen viszont úgy vélte: minden munkabeszüntetés jogtalan, amit politikai döntéssel szemben hirdetnek meg, s “az ősszocialista szakszervezetek ismét megelőző és politikai sztrájkkal bénítják meg az országot.”

Brüsszel

Utas hiába vár az üres metrómegállóban