Eszerint a megkérdezettek 25 százaléka vallotta azt, hogy a náci korszakban nem minden volt rossz. Az állampolgárok 70 százaléka ezzel szemben teljességgel elítélte a náci diktatúrát, hangoztatva, hogy annak csak rossz oldalai voltak. A megkérdezettek 5 százaléka a "nem tudom" választ adta.

A nemzetiszocializmus "pozitív" oldalai között a szóban forgó 25 százalék elsősorban a családok támogatását, valamint az autópályák építését említette, elfogadva a náciknak azt az állítását is, hogy ez utóbbi hozzájárult a munkanélküliség csökkentéséhez. Történészek illetve kutatók mindezt a leghatározottabban vitatják, utalva arra, hogy a náci rezsim családpolitikája a rasszista népesedési politika szolgálatában állt, az autópálya-hálózat tervezését pedig már a húszas években megkezdték.

A felmérésből egyértelműen kitűnt az is, hogy a megkérdezettek életkorának növekedésével párhuzamosan erősödött a nemzetiszocializmus vélt pozitív oldalainak elfogadása. Ezt jelzi, hogy a 60 év felettiek esetében a támogatottság 37 százalékos volt. A nemzetiszocializmus elutasítása a 45 és 59 év közöttiek táborában volt a legerőteljesebb, míg a 45 év alattiak közül minden ötödik megkérdezett vallotta azt, hogy a hitleri diktatúrának pozitív oldalai is voltak.

Felháborítónak és szomorúnak nevezte a felmérés megállapításait a Németországi Zsidók Központi Tanácsa. Dieter Graumann, a szervezet elnökhelyettese nyilatkozatában úgy vélte, hogy a közvélemény-kutatás eredményei mindenképp figyelmeztető jelként szolgálnak. A náci rendszerrel kapcsolatban a jövőben még több felvilágosításra, még több információra van szükség - hangsúlyozta Graumann, sürgetve a szélsőjobboldallal szembeni határozottabb fellépést is.

A náci korszak értékelése az utóbbi időben került napirendre ismét, annak nyomán, hogy az NDR észak-német közszolgálati televízió elbocsátotta egyik sztár-műsorvezetőjét, Eva Hermant, aki egy könyvbemutatón a nemzetiszocialista rezsim családpolitikáját dicsérte. (MTI)