Húsz éve még nem volt egyértelmű, hogy a levegőbe engedett tömérdek üvegházhatású ház miként hat a klímára. Egyes tudósok azt állították, nem lesz semmi baj, mások a földi élet kipusztulásától tartottak. Mindkét csoport tagjai tudományos eredményeiket lobogtatva hirdették tanaikat. De hol az igazság? Kinek higygyen a laikus?

Az ENSZ úgy gondolta, a legjobb, ha tudósokra bízza az egymásnak ellentmondó eredmények átfésülését, a leginkább valószínű verzió elkészítését. Létrehozta 1988-ban az Intergo-vernmental Panel on Climate Change-t, azaz az éghajlatváltozási kormányközi testületet.

"Az egész világon mérvadó szervezet a klímaváltozás éghajlattani vonatkozásain kívül a klímaváltozás hatásaival, megelőzésével, a hozzá való alkalmazkodás lehetőségeivel, valamint olyan módszertanok kidolgozásával foglalkozik, amelyekkel meg tudjuk becsülni az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének mértékét" - tájékoztatta lapunkat Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa, aki 2004-ben és 2006-ban két IPCC módszertani jelentés elkészítésében vett részt. Rajta kívül Nováky Béla (Szent István Egyetem), Tóth Ferenc (Corvinus Egyetem/Nemzetközi Atomenergia Hivatal), és Ürge-Vorsatz Diana (Közép-európai Egyetem) professzora is bekapcsolódott a munkába.

Az IPCC hatévente ad ki értékelő jelentést, idén a negyedik ilyen anyag látott napvilágot. Sokak szerint a 2007-es volt az az alapvető dokumentum, amely miatt az IPCC elnyerte a Nobel-békedíjat. A jelentést elkészítő tudóscsoport egyik kiemelkedő tagja, vezető koordináló szerzőként a Közép-európai Egyetem professzora, Ürge-Vorsatz Diána volt.

"Ez az anyag alapvető jelentőségű, hiszen tudományos érvekkel bizonyítottuk be, nincs igazuk a klímaváltozás hatásait elbagatellizáló országoknak. A cselekvés tovább nem halogatható" - nyilatkozta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána, aki egyedüliként kapott vezető koordináló szerzői pozíciót Kelet-Európából a megelőzéssel foglalkozó munkacsoportban.

A jelentés a következő három kérdést tisztázta: van-e klímaváltozás? Hogyan lehet ehhez alkalmazkodni? Miként csökkenthetők a káros hatások? A tudósok az első kérdésre egyértelmű igennel válaszoltak. Amennyiben meg akarjuk előzni az elviselhetetlen hatásokat, akkor nagyon jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-visszafogásra van szükség. 2050-re az 1990-es kibocsátási szint felét kell elérni, ami, több mint kétséges a mai trendek ismeretében.

A magyar professzornő a káros hatások csökkentésére megoldást kereső tudóscsoport tagja volt. "Legfőbb üzenetünk az volt, hogy gazdaságosan is megelőzhető egy csomó kibocsátás. A házak szigetelésével, az energiahatékonyság növelésével rengeteg energia megtakarítható" - nyilatkozta lapunknak a kutatónő, aki szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne csináljunk semmit! "Bebizonyítottuk, hogy számos olyan megoldási lehetőség van, amelynek bevezetése nem csökkenti a fejlődést, nem gátolja az életszínvonal emelkedését. Ezeket a Bush-kormányzat is elismerte. Már a Fehér Ház is látja, hogy a klímavédelem mellett is növekedhet az USA gazdasága."

Fontos üzenet, hogy a zöldipar munkahelyeket teremt, a javuló környezet javuló egészségi állapottal jár, ami viszont költségmegtakarítást jelent. Ürge-Vorsatz Diána elsősorban ezen szemlélet megjelenését tartja legfőbb érdemének.

A készül-e Stockholmba? - kérdésre nemmel felelt. Nincs értelme annak, hogy mindegyik vezető kutató ott legyen - "ne repkedjünk feleslegesen a világban, hiszen erre semmi szükség" - elég, ha az IPCC elnöke részt vesz a díjátadáson.

Az elnök egyébként azt üzente munkatársainak, ők Nobel-díjasnak tekinthetik magukat. Ez az elismerés az övék is.

Ürge-Vorsatz Diána a nemzetközi életben az energiahatékonyság, klímaváltozás egyik legismertebb magyar szakértője. Az ELTE-n végzett fizikusként, a Berkeley Egyetemen és az UCLA-n doktorált, s évek óta a Közép-európai Egyetemen tanít. Saját hazájában ő sem próféta, annyira nem, hogy előfordul, itthon szervezett környezetvédelmi konferenciákra is a külföldi résztvevők hívják meg.