A KSH jelentése szerint január-augusztusban 8,1 százalékkal voltak magasabbak az átlagkeresetek, mint tavaly ugyanebben az időszakban - a nettó átlagbér 1,7 százalékkal lett nagyobb, ami az időszak 8,5 százalékos inflációjával összevetve 6,3 százalékos reálkereset-csökkenést jelent. A versenyszférában 10,2, az államiban 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek.

A költségvetési szférában a keresetek növekedése valamivel magasabb, mint az év eddigi időszakában, míg a versenyszférában egyértelmű az ütemcsökkenés. Ez utóbbi is jelzi: az eddigi magas ütem leginkább a minimum-járulékalap bevezetésének volt köszönhető. Az adatokból jól látszik, hogy a keresetek most is azokban az ágazatokban és azoknál a - főként kisebb, közepes - cégeknél nőttek leginkább, amelyeknél jellemző lehetett a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás. Sőt: az is látható, hogy minimum-járulékalap "hirtelen" bevezetésének hatása lassan kikopik majd. Ez magyarázza a mérséklődő béremelési ütemet - és azt, hogy az adatok miért a kormány elképzeléseit támasztják alá. A bázishatás - egyébként - lassan tetten érhető lesz a reálkereseti adatokban is: az áfaemelés szeptembertől már kevésbé érezteti majd a hatását a számokban, így a reálkereseti statisztika is javulni kezdhet majd.