Kommersz, magyar módra

Vannak, akik csak legyintenek, ha a kommersz filmekről hallanak, pedig a társadalom nagy részét megmozgatják. A hazai kommersz, gyakrabban használt nevén közönségfilm lassan nyugatiasodik.

Bár a filmek nézettsége egészében évről évre csökken, mindig akad egy-egy olyan hazai mű, amely tömegeket vonz. Sőt. A mindennapi nyelvre is hatással volt Tímár Péter Csinibabája (1997), mindenki elkezdett "szasz"-szal köszönni, és a letűnt korok slágerei egy csapásra új trendet diktáltak. Tímár musicaljét műfaji szempontból nehéz besorolni, de az emlékezetes, hogy képes volt könnyeden beszélni a rendszerváltás előtti korról - ez azóta sem sikerült másnak. Érdekes, hogy Tímár későbbi próbálkozásai (Zimmer Feri, Le a fejjel!, A herceg haladéka) meg sem közelítették a Csinibaba sikerét.

Mivel a kommersznek komoly tradíciói voltak már a hazai filmgyártás aranykorában is, nem volt igazán váratlan fordulat a remake-ek megjelenése sem. A lehetőségre Kabay Barna csapott le először (Meseautó, Hippolyt), majd szakmai koalíciót kötött Gyöngyössy Bencével (Egy szoknya, egy nadrág; Egy bolond százat csinál), és már csak producerként egyengette a filmek útját. A kritika súlyosan elítélő jelzőkkel illette ezeket a filmeket, a nézőszámok mégis rendre rácáfoltak az ítészek véleményére. A képlet mindenesetre nem ilyen egyszerű. Mivel a klasszikus, Kabos Gyula korabeli vígjátékok színházi alapúak, a szituációk és a helyzetkomikumok felett réges-rég eljárt az idő. Akkor miért nézik meg őket több százezren? - vetődik fel a kérdés. A médiában bejáratott színészek miatt. De végül ez a szufla sem lesz elég, a nézők fokozatosan megunják a remake-eket: az Egy szoknya, egy nadrág már százezer nézőt sem érdekelt, már-már bukásnak volt mondható.

Ha már eljutottunk oda, hogy a klasszikus magyar közönségfilm gyökerei a kabaréhoz vezetnek vissza, érdemes megemlíteni Rudolf Péter (Üvegtigris 2.) és a héten új filmmel is jelentkező Koltai Róbert nevét, aki legalább nem újrákban, hanem saját történetekben gondolkodik. Néha jobb (Sose halunk meg, Szamba, Világszám!), néha gyengébb formában (Ámbár tanár úr, Csocsó). A komédiák közt viszont találunk egy abszolút kivételt is: a Koltai Róbert és Kern András jegyezte A miniszter félrelépet, amely az Amerikában bejáratott, jól megcsinált "tévedések vígjátékának" (screwball comedy) prototípusa. Elvégre a tengerentúlon sikeres Andy Vajna állt a produkció hátterében.

Bár remake-ek és kabaré- giccsek még mindig készülnek, a romantikus komédiák (rom-kom) berobbanása háttérbe szorította őket - megnyílt az út a nyugati zsánerek előtt. A lavinát Goda Krisztina indította el tavaly a Csak szex és más semmi című filmjével. A film már nem az úgynevezett magyar kabarén, hanem a matematikailag megtervezett hollywoodi dramaturgián alapszik. Az alaphelyzet már nem karikatúraszerű figurák komédiázása (mint például a női ruhába öltözött és ügyetlenkedő férfi), hanem modern sztereotípiák felvonultatása. Ilyennek tekinthetjük például a Csak szex emancipált hősnőjét, aki apa nélkül szeretne gyereket. A modern, városi férfi-nő viszony sikkes téma lett, nemcsoda, hogy rá is szálltak a hazai filmesek (S. O. S. szerelem, és a nemsokára mozikba kerülő 9 és fél randi). Az új generációs nevettetők másik fontos alakja Herendi Gábor, aki érdekes módon a Valami Amerika és a Magyar vándor sikere után komolyabb hangvételre váltott (Lora).

Az akciófilm nem éppen hazai műfaj, túlságosan szerények hozzá a magyarországi anyagi és szakmai források. Különösen kínos, amikor komolyan gondolják (Horváth Csaba: Európa expressz). A legkompatibilisebb akciófilm a már említett Goda Krisztina és Andy Vajna nevéhez fűződik: a Szabadság, szerelem akciójeleneteit nem véletlenül egy brit szakember, Vic Armstrong jegyzi. A film mindemellett a hazafias tömegfilm kategóriájába is belefér. Mert bizony - népszerűsége alapján mindenképp - közönségműnek tekinthetjük Koltay Gábor Honfoglalását, Bereményi Géza Hídemberét is.

Az abszolút kakukktojás Antal Nimród Kontrollja, amely borotvaélen táncolt a könnyed és komoly műfajok között. Valamint a rendszerváltás óta az első és egyetlen mű, amely nemcsak a hazai, de a külföldi mozikban és a fesztiválokon is megtöltötte a széksorokat.

Magyar Top 10 (1990-2006)

Forrás: Filmforgalmazók Egyesülete, Nemzeti Filmiroda

1. A miniszter félrelép (1997) 662 505 néző

2. Valami Amerika (2002) 529 184

3. Szabadság, szerelem (2006) 506 939

4. Csinibaba (1997) 502 787

5. Magyar vándor (2004) 456 326

6. Honfoglalás (1996) 504 742

7. Sorstalanság (2005) 449 724

8. Csak szex és más semmi (2005) 406 990

9. Üvegtigris 2. (2006) 304 021

10. Meseautó (2000) 304 994

Koltai Róbert rendezőként nem remake-ekben, hanem saját történetekben gondolkodik (Megy a gőzös)
Koltai Róbert rendezőként nem remake-ekben, hanem saját történetekben gondolkodik (Megy a gőzös)
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.