Kérdésünkre, hogy rendkívülinek tartja-e a Kaszpi-tenger jövőjével kapcsolatos széleskörű, 25 pontos deklarációt, vagy a térségbeli ügyek intézése szokásos módjának, felhívta a figyelmet arra, hogy ez a második ilyen csúcstalálkozó volt, s az elsőt is már öt éve tartották Asgabadban. Kiemelte, hogy az öt állam a békét és a biztonságot keresi a térségben, s ez magyarázza azt a rengeteg ügyet, melyet a deklaráció magában foglal a környezetvédelemtől az energián és a halászaton keresztül a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésig.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által kifejtett álláspontról, mely szerint az iráni nukleáris program békés, és hagyni kell, hogy folytassák, Hosseini azt mondta, ez sokkal közelebb áll a valósághoz, mint “mások” álláspontja. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az aláírt dokumentum mind az öt államnak a nukleáris technológiához való jogáról beszél, s minden békés célú alkalmazás folytathatóságát szögezi le. Annyiban nem lepte meg az irániakat Putyin - mondta -, hogy az orosz elnök mindig is a diplomáciai megoldások szükségességét hangoztatta.

A szóvivő az ismert iráni érvelést magyarázta, amikor azt mondta, hogy semmilyen dokumentum, és semmilyen bizonyosság nincs arra, hogy ők nukleáris fegyvert szeretnének kifejleszteni. Utalt rá, hogy ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is többször kinyilvánította. Néhány nyugati ország azonban figyelmen kívül hagyja ezt a realitást - mondta. Az egyetlen megoldás szerinte csak az lehet, ha mindenki racionális megközelítésekkel áll hozzá a problémához.

Kérdésünkre, hogy szerintük mégis, mi lehet a magyarázata annak, hogy az említett országok konokul gyanakszanak Iránra, azt válaszolta, hogy a legfőbb atomhatalmak monopolizálni akarják a nukleáris technológiát. Mert, szólt a magyarázat, ha ez sikeres, s más országok nem érik el ezt a technológiát, akkor utóbbiak függenek az előbbiektől. Irán szerint minden ország természetes jogáról van szó. S van még néhány politikai ok is - mondta Hosseini.   Az Egyesült Államok ötven évvel ezelőtt nem emelt semmilyen kifogást, amikor az akkori diktatórikus iráni rezsim elindította az ország nukleáris programját - fejtegette. Amikor ezt a diktatórikus rezsimet az iráni nép megbuktatta - folytatta -, hirtelen megváltozott az amerikai álláspont. De szerepet játszhatnak a szóvivő szerint az iráni energiaforrások is. Hosseini mindenesetre leszögezte, hogy az ellenséges pozíció csak az iráni forradalom óta érzékelhető trend. Vagyis szerinte a rendszer ellen küzdenek, melynek ebben az összefüggésben a rendszer békéssége és függetlensége lehet a magyarázata. Ők úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok alapvetően bábként szeretné látni Iránt.

Felvetésünkre, hogy ezekben a vitákban mindig megjelenik Izrael és Izrael fenyegetettsége, azt válaszolta, hogy Irán soha sincs agresszív pozícióban egyetlen országgal szemben sem. Izraelre úgy tekintenek, mint egy cionista rezsimre, s mint olyanra, amely elfoglalta Palesztinát. Éppen ezért szerintük palesztin földön referendumot kellene tartani a jövőről, melyen természetesen mindenkinek részt kellene vennie, aki ott él.

Hosseini kifejtette, hogy Irán bíztatóan néz a Nabucco gázvezeték terveire, ahogy minden vezetékre. Teherán szerint ugyanis a gáz- és olajvezetékek békét és stabilitást teremtenek a környezetükben. A Közép-Keleten kialakulóban lévő vezetékhálózatról úgy vélte, az nagyon jó eszköze az integrációnak. Ugyanakkor elismerte, hogy az ilyen beruházásoknak számos politikai aspektusa lehet. Úgy látta viszont, hogy az öt kaszpi ország egyike sem törekszik ezen a téren dominanciára.

Teheránból jelenti kiküldött munkatársunk, Krajczár Gyula