A Magyar Pavilon először nyert Velencében
Andreas Fogarasi Bécsben élő magyar származású művész Kultur und Freizeit (Kultúra és szabadidő) című, a budapesti művelődési házakról szól videó-installációjával érdemelte ki az elsőséget.
A nemzetközi zsűri, amelynek elnöke Manuel J. Borja-Villel, a barcelonai Modern Művészeti Múzeum igazgatója, és amelynek tagjai közt volt Iwona Blazwick, a londoni Whitechapel Gallery igazgatónője, alapos megfontolás után hozta meg döntését. Indoklása szerint "a kiemelkedő nemzeti kiállításért járó Arany Oroszlánt egy olyan pavilon kapja, ahol az építészet és a kultúrtörténet segítségével elgondolkoztató és költői kapcsolatokat hoztak létre a tartalom, a képi nyelv és a kiállítás architektúrája között."
Az alkotó a kiállításra fekete boxokat készített, ezekben vetítik a néhány perces filmeket, amelyek a művelődési házak külső és belső tereit mutatják.
Az átriumos magyar pavilon sötétszürke belső falai között egymás mellett sorakozik hat, kívül-belül feketére festett, fából ácsolt doboz. Ezek peremén ülve nézhetik meg az érdeklődők a rövidfilmeket, amelyekhez leírás is van - mindez látható a biennále honlapján.
A mostani, 52. képzőművészeti seregszemlén még öt kategóriában osztottak ki Arany Oroszlánt, például Életműdíjat, amelyet Malik Szidibe, a nyugat-afrikai Maliban élő művész kapott meg. A litván pavilon különdíjban részesült.
A Biennále történetében eddig négy magyar, illetve a magyar pavilonban kiállító művész kapott díjat: Ferenczy Károly 1905-ben és László Fülöp 1907-ben Festészeti Arany Érmet, Aba Novák Vilmos 1940-ben a Legjobb Külföldi Festőművész Díját, míg a magyar gyökerű amerikai Joseph Kosuth 1993-ban a Biennále Különdíját.
Az 1893-ban alapított Velencei Biennále az évtizedek során bővült a különböző művészeti ágakkal, így az építészettel, a filmmel, a tánccal, a zenével.
Az 52. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále november 21-ig tart nyitva hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. A június 10-i nyitástól mostanáig 232 ezer látogató kereste fel.(MTI)