- A feltaláló szerintem olyan ember, aki nem elmegy a problémák mellett, hanem észreveszi őket - meséli. Elkezd benne mocorogni valami, hogy megoldást találjon. Ettől kezdve mást nem is ismer, állandó megújítási vágy hajtja. Manuélánál ez a vágy már hétéves korában jelentkezett; ekkor készítette el legelső találmányát, a variálható, összecsukható elemekből álló babaházat.

- Akartam egy babaházat, de itthon még nem lehetett kapni nagy, összeszerelhető példányokat. Elkezdtem hát egyet polcokon kialakítani, anyuék pedig pakoltak utánam. A dobozokból álló ház szép lassan egyre nagyobb lett, esténként viszont el kellett az egészet rakni. Így elkezdtem felvagdosni a papírdarabok szélét, kísérleteztem, hogyan lehetne összehajtani és elcsomagolni őket. Másnap pedig már mindig másfajta házat építettem, később az egészet műanyagból modelleztük.

Manuéla folyamatosan vett részt tanulmányi versenyeken, országos pályázatokon. Amikor tizenöt évesen tagja lett a Magyar Feltalálók Egyesületének, a szervezet legfiatalabbjának számított. Az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen többször részesült miniszteri dicséretben, a Feltalálók Olimpiáján kétszer kapott Genius-érmet, képviselte hazánkat az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén, és számos nemzetközi kiállításon is dobogós eredménnyel végzett. Oklevelei és különdíjai megszámlálhatatlanok. Eredményei láttán szülei kezdeti ellenállása is elpárolgott:

- Apu mindig óvott a versenyhelyzetektől: ugyan már, nem kell versenyezni, mi van, ha a gyerek csalódik? Először tanári unszolásra indultam tanulmányi versenyeken, az első matekversenyemről sírva futottam ki. Aztán valahogy rákaptam az ízére, és utána könnyebben támogattak a szüleim is. Mára közös szenvedélyünkké vált a kiállítás, általában mindegyikre elkísérnek. A legtöbbször a szüleimet nézik kiállítónak, és én vagyok a "biztosan kislány vagy unoka" kategória. Ilyenkor jön a meglepetés: volt olyan, hogy csak a második nap végére derült ki a szomszédos feltalálónak, hogy én vagyok a tervező, és anyuék a kísérők.

Találmányai között található székre szerelhető asztalka, tornyozható bögrekészlet, befogószálas gyűjtődosszié, univerzális korcsolya, szelektív hulladékgyűjtő és -tömörítő vagy éppen úszósziget. Hogy legközelebb mi pattan ki a fejéből, az ihlettől függ.

- A feltalálás ötletfüggő. Volt olyan, amit megláttam és rögtön kidolgoztam, de van olyan is, ami már tíz éve a fejemben kering. Minimum egy-két év, míg az egész kikristályosodik. Az ötletet aztán benyújtom a Szabadalmi Hivatalba, a modell pedig a kiállításokig várat magára. A kivitelezésnél persze jönnek az újabb kérdőjelek. A gond az, hogy pénz és segítség híján a találmány általában megreked elméleti szinten. Ha közülünk egy feltalálónak sikerül valamit eladnia, akkor hősként ünnepeljük. Szükség lenne menedzserre, aki a gyártókkal felveszi a kapcsolatot, mert nehéz külsősként betörni egy céghez, s más az üzleti szféra meg a feltalálók világa. - Dacára annak, hogy a testet öltött találmány ritka, mint a fehér holló, Manuéla nem csügged.

- Van az a jó - vagy rossz - tulajdonságom, hogy bizakodom; ha nem most, akkor majd egyszer ez is megvalósul. Nem akarom feladni. Csak így tudok a következő feladattal foglalkozni. Ehhez pedig nem is kell más, csak nyitott tér.

- A természetben tudok igazán gondolkodni. Kívülről persze ez úgy tűnhet, hogy már megint kirándulgatok, de én a szabadba dolgozni megyek. Felállítok egy sátrat, fogom a jegyzeteimet és a laptopomat, reggeltől estig megállás nélkül tervezek. Nem az a típus vagyok, aki egy zárt szobában leül az asztal elé, hogy akkor ezt most meg kell oldani.

Manuéla azonban nem csak agyban nagy: szereti és ismeri a francia sanzonok világát, vonzza a művészet is. Elsősorban mégis az egyszerűség uralja mindennapjait.

- Praktikus embernek tartom magam. Már az öltözködésben is: kabátot kapucni nélkül nem is veszek, esernyőt fogok cipelni, amikor azt rögtön elhagyom?

Választott pályája egyben életcél is, szabadalmi jogászként a feltalálókat szeretné segíteni, hogy megvalósíthassák ötleteiket. - Fontos, hogy olyan ember képviselje őket, aki megérti a problémájukat. A jog kapcsán él egy negatív sztereotípia, de nem értek vele egyet. Biztos lesz harc azért, hogy megvédjem az igazunkat, de nem félek.

Nem is kell: bárhogy lesz, Lukács Manuéla feltalálja magát.

Nem érdeklik a jogi szakmához ragasztott sztereotípiák. A feltalálók képviseletére készül