- Ha a koszovóiak kikiáltják a függetlenséget, másnap arra ébrednek, bizony mennyire függnek a befektetésektől, a nemzetközi szervezetektől stb. - fejtette ki az 1976-os születésű politikus azzal kapcsolatban: mi lesz, ha megállapodás hiányában Koszovó egyoldalúan lép decemberben.

Az egyoldalú lépések nem kívánatosak, a feleket nagyobb türelemre intjük a kétoldalú tárgyalásokon - közölte Milososzki, aki ugyanakkor hangsúlyozta: minél előbb születik megállapodás a Szerbiától elszakadni kívánó tartomány státusáról, annál jobb, hiszen a további halogatás csak fokozza a feszültségeket. - Macedónia Szerbia és Koszovó szomszédjaként a legérdekeltebb ország a megoldásban - emelte ki a külügyminiszter. Milososzki kifejtette: Macedónia támogatja az egykori finn elnök, Martti Ahtisaari által kidolgozott rendezési tervet, melynek (Koszovó oszthatatlanságáról, az albán országok egyesülésének tilalmáról és az 1999 előtti helyzet visszaállíthatatlanságáról szóló) alapvetéseit akkor is használhatónak tartja, ha a tervet - mint a külügyminiszter fogalmazott - egyelőre jegelték is.

- Szerbiának reálisan kell gondolkoznia, és nem arra kell koncentrálnia, mit vesztett el 1999-ben, hanem arra, mit nyerhet 2007-ben - hangsúlyozta a macedón külügyminiszter. - Ebben játszhat szerepet az Európai Unió - javasolta Milososzki, aki emlékeztetett: Koszovó európai probléma, és ha az EU globális szereplő akar lenni, a tartomány státusának megoldatlansága igen komolyan alááshatja az unió hitelét. Milososzki szerint nem helyes, hogy a koszovói szerbek nem képviseltetik magukat a tárgyalásokon, és nem közvetlenül - hanem Belgrádon keresztül - vesznek részt a folyamatban.

A kérdésre, hogy vajon az a lakosság 25 százalékát kitevő macedóniai albánok szeparatista törekvései nem erősödnek-e Koszovó esetleges függetlensége miatt, Milososzki elmondta: 15 évvel ezelőtt hevesebb érzelmek lángoltak Macedóniában, de mára már mindenki megértette, hogy Macedónia érdekeivel kell törődni. Ezek a mihamarabbi NATO- és EU-csatlakozás. Ebben etnikumtól függetlenül az egész politikai elit egyetért. Remélik, áprilisban a bukaresti NATO-csúcs után tagjai lehetnek az észak-atlanti szervezetnek, és jövőre megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások is.