Menekülő milliárdok
A tiszai ciánperben Magyarország a 2000. január 30-i környezetszennyezési katasztrófa által okozott pusztítás miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli az Aurul SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult cégtől. A per hétfői tárgyalásán nem jelent meg azonban a romániai alperes, mint ahogyan az előző két alkalommal sem. A bíróság az azóta már felszámolás alatt álló cég felelősségét 2005-ben megállapította, és közbenső ítéletben biztonsági intézkedéseket is kötelezővé tett. Azóta a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapítása zajlik. A per januárban folytatódik, mikor is a bíróság tanúkat, többek között Gönczy János volt tiszai kormánybiztost kívánja meghallgatni. Szecskay András, a magyar állam jogi képviselője a tárgyalás után az MTI-nek elmondta: optimális esetben jövőre döntés születhet a kártérítés összegéről. Kérdés, hogyan kényszeríthető ki a megállapított összeg.
Hétfőre tűzte ki a Fővárosi Bíróság az újabb tárgyalási fordulót az öt halálos áldozattal és több mint 300 sérülttel járó tavaly augusztus 20-i budapesti tűzijáték közben kitört vihar 32 károsultjának kártérítési perében. A felperesek ügyvédje korábban úgy fogalmazott: 6,2 millió forintos kártérítést jelöltek meg keresetükben, de ha a bíróság jogosnak találja igényüket, akkor mintegy 100 millió forintot követelnek majd. A felperesek részben az ombudsmanok tavaly őszi álláspontjára támaszkodva úgy vélik, hogy súlyos mulasztások történtek a tűzijáték előkészítése és lebonyolítása után, ez alapozza meg kártérítési igényüket.
A Fővárosi Bíróságon - mintegy 150 főnyi hallgatóság előtt - tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Balázs László volt Baumag-elnök és kilenc társa büntetőpere. A hűtlen kezeléssel vádolt vállalkozó és társai tagadják bűnösségüket. A vád szerint magas kamattal ígéretes befektetési lehetőségeket kínáltak a vádlottak, de a pénz nagy részét nem fizették vissza, így 12700 kisbefektetőt mintegy 31,8 milliárd forinttal károsítottak meg.
A bíró kitért arra, hogy e büntetőper tárgya a vádlottak hűtlen kezelésének bizonyítása, így a per sértettje nem a tízezernél több kisbefektető, hanem a Baumag maga. Ezt azért tartotta fontosnak elmondani, mert időközben több újabb feljelentés érkezett a rendőrséghez, amelyben csalással gyanúsítják a vádlottakat. Ezeket a rendőrség továbbítja a bíróságnak, ám mivel a bíróság jelen perben csak az eredeti váddal, a hűtlen kezeléssel tud foglalkozni, azokat visszaküldi a rendőrségnek, hogy kezdjen nyomozást. A tárgyalás tanúk meghallgatásával folytatódik.
A Baumag Ingatlan Befektetési Szövetkezet 2003 ősze óta nem fizetett a tagjainak, akik annak idején a banki kamatoknál jóval nagyobb hozam reményében vitték pénzüket a céghez. A Baumag-károsultak által befizetett öszszeg megközelíti a 20 milliárd forintot, amelyhez hozamként további 20 milliárdot követelnek. Csakhogy erre aligha lesz meg a fedezet. A büntetőperrel párhuzamosan zajló polgári perben a Fővárosi Bíróság idén áprilisban hirdetett elsőfokú ítéletet; a Baumagot és további 18, érdekeltségébe tartozó céget több mint 18 milliárd forint megfizetésére kötelezte.
A Baumag-üggyel foglalkoztak hétfőn a parlamentben is, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője arra kereste a választ, lesz-e folytatása az ügynek. Szerinte kevés az esélye, hogy 12 ezer ember kárpótlásban részesül. Kérdésesnek mondta, hogy sikerült volna-e a cégnek megkárosítania a befektetőket, ha az állami szervek időben fedik fel a Baumag-csoport törvénysértéseit. Hozzátette: a pénzügyminiszternek joga van arra, hogy vizsgálatot indítson. Veres János elmondta: ha bárki megállapítja valamelyik állami szerv felelősségét, akkor annak következménye is lehet. Hangsúlyozta: megvizsgáltatja jogászaival, milyen lépésekre van joga a Baumag-üggyel kapcsolatban.
