A török kormány már engedélyt kért a parlamenttől az offenzívára, ám az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy erre ne kerüljön sor. A hét végén magas rangú amerikai diplomaták tárgyaltak Ankarában, míg Bagdadban az iraki védelmi miniszter a török nagykövettel folytatott megbeszélést. Az amerikai javaslat szerint Iraknak kellene megakadályozni, hogy területén támaszpontokhoz jussanak a kurd szélsőségesek. Washington attól tart, hogy a kurdok elleni török támadás tovább destabilizálná Irakot és gyengítené az amúgy sem túl erős központi kormányt. A török parlament szerdán szavaz a támadásra szóló felhatalmazásról.

Törökország szerint a Kurd Munkáspárt (PKK) mintegy 3500 fegyverese ásta be magát a határ túloldalán lévő hegyekben, és onnan indít akciókat. Szeptember vége óta harminc török katona és civil esett a kurd támadások áldozatául. Törökország már 1995-ben és 1997-ben is átcsapott Észak-Irakba, ám az akkori támadások nem törték meg a török, amerikai és EU álláspont szerint is terrorista PKK-t, amelyet sok iraki kurd is támogat. Most 60 ezer török katonát vontak öszsze a térségben. A beszámolók szerint azonban nem biztos, hogy a PKK áll a Törökországban végrehajtott támadások mögött, mert a szervezettől két csoport is elszakadt, és önálló harcba kezdett. Viszont mind a három kurd fegyveres szervezet a PKK 1999-ben elfogott vezére, Abdullah Öcalan iránt vall lojalitást.

Ramallahban három és fél órás tárgyalást folytatott Mahmud Abbasz palesztin vezetővel Condoleeza Rice. Az amerikai külügyminiszter az őszre tervezett békekonferenciát próbálja előkészíteni. Rice és Abbasz találkozója után a palesztin tárgyalók Jeruzsálembe utaztak, ahol előre nem tervezett megbeszélés kezdődött az izraeli kormány képviselőivel.