Jó az esély a lisszaboni szerződés elfogadására
Néha onnan jön a pofon, ahol a bokszoló a legkevésbé várja – újabban kifejezetten “EU-barátnak” tekintett kormányok lépnek fel igényekkel az uniós reformszerződés kapcsán, amelyet pénteken, Lisszabonban fogadhatnak el az állam-, és kormányfők. A külügyminiszterek hétfői, luxembourgi ülésén a lengyel Anna Fotyga hozzáállása kifejezetten megnyugtatta az EU soros portugál elnökségét, holott Varsó június óta újabb és újabb engedményeket akart kicsikarni a többiektől. Mint megírtuk, a vasárnapi választások előtt a Kaczynski-ikrek vezette Lengyelország egyfelől egy késleltető mechanizmusnak, az ún. Ioanninai formulának akar jogi érvényt szerezni – ezzel kisebbségben maradva is jegeltetheté a számára kedvezőtlen brüsszeli döntéseket. Másfelől az öt legnagyobb tagországhoz hasonlóan állandó tanácsnoki helyet követel az Európai Bíróságon. Most úgy tűnik: mindkét kérdésben kompromisszum születhet a portugál fővárosban. (Igaz, a lengyelek eközben az “orosz fronton”, az őket sújtó hús-, és zöldségembargó ügyében erősítenek, konkrétan keresztbe téve Moszkva tagságának a Kereskedelmi Világszervezetben.)
Öklüket rázzák a mindig EU-gyanakvó britek, akik a többi közt a szociális jogokban számukra kötelezettséget jelentő Alapjogi Charta hatálya alól hátrálnak ki, valamint a velük egy követ fújó csehek, akik a tagállamokat rendre megregulázó Európai Bizottságtól vonnának el hatáskört. Viszonylag új elemként az olaszok tartanak be, követelve, hogy 2009-től is ugyanannyi európai parlamenti képviselőjük lehessen, mint létszámbeli riválisaiknak, a franciáknak és a briteknek. Makacskodásuk azért kevéssé elegáns, mert a tagállamok tanácsa kifejezetten az Európai Parlamentre hagyta, hogy döntsön a következő gyűlés tagországokra lebontott összetételéről. Mint pedig arról beszámoltunk, az EP csütörtökön el is fogadta az erről szóló Lamassoure-Severin jelentést; az olaszoknak az ad mégis jogi mozgásteret, hogy formálisan az uniós tanács alkotja meg a jogszabályt. A megoldást híresztelések szerint azt jelentheti, hogy a franciák egy helyet átadnak az olaszoknak, így mindketten 73 mandátummal rendelkeznek majd 2009-től, csakúgy, mint a britek. Egy további lehetoség, hogy az olaszok beletörődnek: a demográfiai fejlemények tükrében a felosztást a 2014-es EP-választások előtt vizsgálják felül. Kis ráadásként Ausztriát az zavarja, hogy túl sok német diák jár a bécsi orvoskarra, ráadásul az EU-Bíróság is ellene van – tehát az uniós jogot akarja megváltoztatni, amire most, Lisszabonban lát lehetőséget.
Ha problémád van az EU-val, árukapcsolással zavarj be! – a másoktól eltanult módszert alkalmazták a bolgárok is, akik a Montenegróval kötendő uniós társulási megállapodást akadályozták, mert az EU nem akarja, hogy úgy írhassák az euró nevét, ahogy akarják. A délszláv háborúkban megkímélt, 600 ezres Crna Gora ezzel együtt előreléphetett: az alaáírás ennek ellenére megtörtént. Nem úgy a szerbekkel: noha a tárgyalások már korábban lezárultak a társulási szerződésről, az EU Carla del Ponte hágai főügyész véleménye alapján úgy látja, Belgrád nem működik együtt teljes mértékben a megvádolt háborús bűnös Ratko Mladics tábornok kézre kerítésében.
Brüsszel