Szülei a koncentrációs táborban haltak meg, a németül beszélő prágai zsidók fiúgyermeke álnéven, katolikus apácáknál élte túl a II. világháborút. Amikor családja sorsával szembesült, a katolikus hitről visszatért a zsidó valláshoz, keresztnevét Pavlicekről Saulra változtatta, s történészi munkásságát annak szentelte, hogy az „elviselhetetlen” elbeszélőjévé váljon.

A 75 éves Saul Friedländer számos nagysikerű könyvet írt a holokausztról, elsősorban a pusztulásra ítélt zsidók szemszögéből, egyéni sorsok beleszövésével.

Az izraeli állampolgárságú, de főleg Los Angelesben élő Friedländer tevékenységét a Német Könyvkiadók Békedíjával ismerték el.

– Nevet és emlékeztetet adott a hamuvá égetett embereknek – olvasható az indoklásban. A magas kitüntetést – Horst Köhler német államfő jelenlétében – a történész vasárnap, a szokásokhoz híven a Frankfurti Könyvvásár zárónapján vette át a Paulskirchében.

 Friedländer hű maradt nagyon személyes stílusához, a díjat megköszönő beszédében abból az eddig még nem nyilvánosságra hozott levélből idézett, amelyet szülei az őket a koncentrációs tábor felé szállító vonaton írtak, s kidobtak a szerelvényből.

A levelet a Pavliceket Paul-Henri Ferland néven egy katolikus internátusban elhelyező francia nőnek címezték. - Küldettem magának pénzt és ékszert, ne hagyja magára a kicsit – olvasta fel apja sorait a történész.

Friedländer szerint a holokausztot nem lehet lezárni és a téma – elsősorban az áldozatok kiszolgáltatottsága – sem fog olyan gyorsan eltűnni, ahogy azt szeretnék. Ezzel félreérthetetlenül utalt Martin Walserre, az 1998-ban Békedíjjal kitüntetett német író ugyanis nagy vihart kavaró beszédében arra panaszkodott, hogy „a rituálévá tett auschwitzi megemlékezéseket” szerint „erkölcsi bunkósbotként használják fel”.

A több nyelven perfekt történész apja egy nagy német biztosítótársaság prágai képviseletét vezette. A család 1939-ben Franciaországba menekült. A szülőket a nácikkal kollaboráló Vichy-kormányzat deportálta, 1942-ben Auschwitzban gázosították el őket. Friedländer a II. világháború után Palesztinába ment, egyetemistaként részt vett az önálló zsidó állam létrehozásában.

Történészként Genfben és tl-Avivban is tanított. Könyveiben nemcsak Hitlerrel, Richard Wagnerrel, a Vatikánnal, hanem például azzal a – Costa Gavras Ámen című filmjében is megörökített - Kurt Gerstein SS-tiszttel is foglalkozik, aki a tömeges emberirtáshoz használt Zyklon-B gázról és a haláltáborok gázkamráiról először számolt diplomatáknak, illetve a katolikus egyház illetékeseinek.

Rátámadtak a német államfőre

Frankfurtban egy szellemileg zavarodott férfi rátámadt Horst Köhler államfőre. A 44 éves román származású, de német állampolgárságú támadónak sikerült megragadnia a Paulskirchéből kilépő és az ott várakozók között elvegyülő Köhler gallérját, amikor a biztonságiak leteperték. A rendőrség cáfolta, hogy az államfőt fojtogatták volna.

Az Offenbachban élő, zavart elméjűnek tűnő támadó személyes okokkal indokolta tettét, állítólag nem tudta kifizetni a lakbérét, s így akarta magára felhívni a figyelmet. A német államfő társaságában volt Saul Friedländer, akit a Német Könyvkereskedők Békedíjával tüntettek ki, a rendőrség szerint a támadás nem az izraeli történész ellen irányult. Az incidens után Köhler folytatta programját.

Berlini tudósítónktól