Az újraválasztás utáni első programnyilatkozata szerint a MÚOSZ-ban most építeni kell. Mit? Szakmai szervezetet, kamarát, érdekvédelmet?

Sok mindent kéne építeni, először is székházat, macerás lesz. Építkezés alatt álló épületbe fogunk költözni… Átvitt értelemben pedig civil szervezetet kell építeni, hogy a MÚOSZ végre valóban ne megmondó-elintéző szervezetnek, ne a hatalom egyik leágazásának érezze magát, hiszen nem az. Sokan úgy érzik, hogy ezen már túl is vagyunk, de hosszabb a folyamat, még nem vagyunk a végén. Akkor leszünk ott, amikor a kollégák nem a korábban felülről kapott hatalmi tekintélyt várják el a MÚOSZ-tól, hanem segítenek kivívni és felhasználni azt a civil szervezeti tekintélyt, amelyet a szövetség magának megszerez.   

A közbizalom és a média mai állapotában reális, hogy egy újságíró-szervezet széles körű bizalmat vívjon ki?

A küldöttgyűlésen azt mondtam erről, hogy a MÚOSZ ma jobb állapotban van, mint a sajtó egésze. A szakma egésze belesimul a társadalom megosztottságába, a zűrzavarokat is leképezve. A MÚOSZ azonban jobb most, mint általában a társadalmi szervezetek, nálunk megszűnt a veszekedés, elmúlt a szervezet létbizonytalansága.

Nyilván ezt értékelte az elnököt kilencvenkét százalékkal újraválasztó többség. Mégis, mivel voltak elégedetlenek a küldöttek?

Nagy elégedetlenség nem volt, ami volt, az a sajtó állapotának, megbízhatóságának és nyelvezetének bírálata. Ezt számon kérik a MÚOSZ-on is, pedig szerintem nem a szövetséget kell érte kérdőre vonni.

Terjed a civil újságírás, elsősorban az interneten, egyre népszerűbbek a blogok például. A MÚOSZ egyre inkább civil szervezet, nyit akkor a nem hivatásos  újságírók felé?

Már nyitva is van. Már korábban megszűnt mindenféle merev válogatás, hiszen a szakma fogalmának tágulásával együtt a fiatalok a MÚOSZ-ba is behozzák a civil és a közösségi újságírást. Vita két irányzat között van. Az egyik elitista, a régi értelemben vett szűk szakmai szemléletet követeli, és kimondatlanul is egyfajta profi élcsapatnak szeretné a szövetséget. A másik pedig a valósághoz sokkal közelebbi: tömegesedik a szakma, a határait nem is lehet mereven meghúzni. A szövetségben mind a két szemlélet és gyakorlat megfér, szélesre lehet tárni a kapukat, de megmaradhat a minőséghez kapcsolódó küldetésünk is.

Fölvállalja-e a MÚOSZ a hivatali, gazdasági, tulajdonosi vagy politikai nyomás alá kerülő újságírók védelmét?

A sajtószabadság megsértésére esetén a MÚOSZ mindig szót emel, hiszen a küldetésének alapvető része, hogy fellépjen az újságírók hátrányos megkülönböztetése, jogtalan korlátozása ellen. Elsőrendű feladatunk.

A mostani, erősen polarizált politikai és társadalmi légkörben képes-e a MÚOSZ valóban pártoktól függetlenül és politikailag semlegesen működni?  

Úgy tapasztalom a gyakorlatban is, hogy igen. Nem is nagyon működhetne másképp, már eleve a tagság összetétele, a szövetség alapszabálya és helyzete alapján.

Milyen a MÚOSZ kapcsolata a többi újságíró-szövetséggel?

Ha a pártok között olyan kapcsolat volna, és általában a közéletben olyan párbeszéd folyna, mint amilyen a MÚOSZ, illetve a Magyar Újságírók Közössége és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége között van, akkor tulajdonképpen más világban élnénk. Közöttünk normális kapcsolat van.

Eötvös Pál