Ezt írta Rakétavédelmi támadás című kommentárjában szombaton a Kommerszant című orosz lap.
  
Úgy vélte, Robert Gates és Condoleezza Rice aligha számított arra, amit végül hallott Putyintól (Oroszország elnökétől), aki a tárgyalások folytatásának feltételeként az amerikai rakétaelhárító pajzs kelet-európai telepítésének, illetve az erről szóló amerikai-cseh és amerikai-lengyel tárgyalásoknak a befagyasztását nevezte meg.  
   
Aztán értésre adta: jó lenne mielőbb megegyezni, mert a katonák nem fognak sokáig várni. Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes már többször kilátásba helyezte, hogy orosz rakétákat telepítenek a kalinyingrádi területre, ha Csehországban és Lengyelországban megjelennek az amerikai rakétavédelmi pajzs elemei.
   
Putyin azonban Oroszország egy további lehetséges válaszát is megpendítette: aggasztani kezdte a közepes és kisebb (500-5500 kilométer) hatótávolságú ballisztikus rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött szovjet-amerikai INF (Intermediate-range Nuclear Forces) megállapodás sorsa, s rámutatott, hogy azt globálissá kell tenni.
   
Lényegében azzal fenyegetett, hogy Oroszország felmondja a szerződést, amennyiben a Nyugat vonakodik figyelembe venni Moszkva biztonsági érdekeit, s hasonló értelemben szólt az európai hagyományos fegyverzet és haderők csökkentéséről szóló szerződésről is.
   
Márpedig megállapodásra mind kevesebb a remény, a Vlagyimir Putyin által előterjesztett érvek nyomán még nehezebb lesz megállapodásra jutni - írta a lap.

Merkel stratégiai partnerséget szorgalmaz Moszkvával

Az Oroszországgal való stratégiai partneri viszony szükségességét hangsúlyozta szombaton Angela Merkel kancellár.
   
Szokásos hétvégi videoüzenetében a kancellár Berlin és Moszkva viszonyával foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap Németországba látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök.
   
Ezt megelőzően, már szombaton délutántól ugyancsak a kétoldalú kapcsolatok kerültek napirendre Wiesbadenben, a Petervári Párbeszéd elnevezésű háromnapos fórumon, amelyen a két ország politikai, gazdasági, valamint tudományos és kulturális életének több száz képviselője vesz részt.
   
Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy a két ország érdekei számos területen közösek, a fennálló nézeteltéréseket pedig - mint fogalmazott - a legmagasabb szinten nyíltan meg kell vitatni.
   
A kancellár hangsúlyozta, hogy stratégiai partneri viszonyra, illetve minden téren jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Utalt arra, hogy Putyin államfővel vasárnap este a kétoldalú kapcsolatokról, illetve nemzetközi kérdésekről kíván tárgyalni, s ez utóbbiak között első helyen Iránt, Koszovó jövőjét és általánosságban a balkáni helyzetet említette.

A kétoldalú viszony vitás kérdéseit Merkel nem részletezte, de értesülések szerint a kancellár ezek sorában a sajtószabadság, valamint az emberi jogok helyzetét, továbbá a civil szervezetek tevékenységét kívánja felvetni.
   
Putyin a rendszeres német-orosz kormánykonzultációk keretében érkezik ugyancsak Wiesbadenbe. A német kancellár és az orosz elnök - a két kormány vezető minisztereinek társaságában - utoljára, hasonló keretek között 2006 áprilisában, a szibériai Tomszkban találkozott. Német diplomáciai körök korábban jelezték: a leköszönő orosz államfőtől tájékoztatást várnak a jövővel kapcsolatos elképzeléseiről, különös tekintettel a közelmúltban nyilvánosságra hozott miniszterelnöki ambícióira.
   
Vlagyimir Putyin és Angela Merkel a tervek szerint hétfőn kapcsolódik be a Petervári Párbeszéd fórumának munkájába. A mostani immár a hetedik ilyen jellegű találkozó, a két ország delegációját Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és Lothar de Maiziére, az utolsó keletnémet miniszterelnök vezeti. A fórum létrehozását 2001-ben Vlagyimir Putyin és az akkori német kancellár, Gerhard Schröder kezdeményezte.

Rice emberi jogi szervezetek képviselőivel találkozott

Jogvédő szervezetek képviselőivel találkozott szombaton Moszkvában Condoleezza Rice, és nagyobb demokráciát kért Oroszország számára. Egyes megítélések szerint a hatalom koncentrációja és a demokrácia gyengülése tapasztalható Oroszországban a decemberi választások előtt, s ezzel kapcsolatos aggodalmait hangoztatva az amerikai külügyminiszter meghallgatta nyolc orosz emberi jogi vezető álláspontját.

Az amerikai nagykövet moszkvai rezidenciáján zárt ajtók mögött tartott tanácskozás előtt Rice közölte: - "Tudom, hogy olyan intézmények kiépítése a céljuk, amelyek megfelelnek Oroszország sajátosságainak (...), de amelyek egyben tiszteletben tartják az egyetemes értékeket: a szabadsághoz, a valláshoz, a gyülekezéshez való jogot, valamint annak a jogát, hogy ne kelljen egy önkényes államhatalomhoz alkalmazkodniuk". "Szeretném tudni, ez hogyan alakul, s hogyan tudnánk Oroszországnak segíteni olyan erős intézmények létrehozásában, amelyekben megvannak ezek az egyetemes értékek" - szögezte le az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatásának második napján.

(forrás: MTI)