Új lista a gazdaságfehérítésben
Kérdés, hogy a járulékot nem fizető és a társadalombiztosításban más jogcímen sem szereplő (vagyis például nem nyugdíjas, nem tanuló) személyek mennyire betegesek. Ettől is függne ugyanis jövőre, hogy lebuknak vagy nem, hogy ellenőzi őket az APEH, vagy nem. Egy viszonylag friss terv szerint ugyanis, ha elmennek az orvoshoz, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a nyilvántartásban azt találja, hogy nem jogosultak a "térítésmentes ellátásra", előfordulhat, hogy el kell beszélgetniük egy adórevizorral. De nem biztos.
Az OEP ugyanis nem küldené át automatikusan minden, az orvosnál "fennakadt" páciens nevét és adatait az APEH-nek, csak azokét, akik az egészségpénztár felszólítása ellenére sem kezdik el rendezni jogosultságukat. Tételesen ez anynyit tesz, kapnak majd egy levelet, hogy 30 napon belül be kell menniük a megyei egészségpénztárba, és megmondani: ha jogosultak, milyen jogcímen azok, s ha nem, akkor azt. Előbbi esetben az eddigieknél könynyebb dolguk lesz a különféle adminisztrációs hibák vagy a foglalkoztatóik nem egészen korrekt munkaügyi adatszolgáltatása miatt "piros lámpát" kapó embereknek. Most ugyanis csak a foglalkoztató, vagy például egy nappali tagozatos egyetemi hallgató esetében az egyetem, egy nyugdíjasnál a nyugdíjfolyósító igazolhatja, hogy valójában rendben van az illető jogviszonya, vagyis jár neki a térítésmentes egészségügyi ellátás. Jövőre ezt már maga a magánszemély is megteheti: mint az OEP illetékesétől megtudtuk, ha az illető egy okirattal igazolja (ez például lehet munkaszerződés), hogy be van jelentve - elvileg -, akkor az OEP ideiglenesen úgy tekinti, mintha rendben lenne. Emellett persze felszólítja a foglalkoztatót vagy más, az illető bejelentéséért felelős szervet, hogy rendezze az ügyet, és igazolja vissza a magánszemély állítását.
A változtatás oka, hogy sokan panaszkodtak a mostani eljárásra, ugyanis nem ment/ megy valami gördülékenyen az igazolásra, bejelentésre kötelezett szervekkel, munkáltatókkal az egyeztetés - mondták az OEP-nél.
S aki nem tud ilyen okiratot felmutatni, mert valóban semmilyen jogcímen nem lenne jogosult, annak bizony be kell jelentkeznie az APEH-nél, és megfizetnie a természetbeni egészségügyi ellátásához fűződő biztosítását. Ez a mostani szabályok szerint a minimálbér 9 százaléka, hatezer forint havonta. S ha ezt megteszi, az APEH nagy valószínűséggel békén is hagyja, hacsak nem talál rá más adó-ellenőrzési utakon.
Az OEP azoknak a nevét küldi majd el az adóhatóságnak, akiknek nincs rendben a jogosultságuk, erre felhívta már az egészségbiztosító a figyelmüket levélben, mégsem tesznek semmit az ügy rendezéséért. Márpedig ilyen magánszemély szép számmal akadhat január 1-je után, és nem csak azok között, akik éppen akkor az orvosnál "akadnak fenn". Mindjárt ott van az a közel 36 ezer személy, akik az OEP korábbi levelére is már úgy válaszoltak, tudják, hogy fizetniük kellene, de nem teszik. Az egészségbiztosító így náluk biztosan leellenőrzi, bejelentkeztek-e már az APEH-nél, s ha nem, megy a név az adóhatósághoz. Ennél azonban jóval több, mintegy félmillió embernél nem tudni, mi alapján jogosult. Az OEP várakozása szerint a felüknél még tisztázzák az év végéig a helyzetet (nagyon sok esetben ez adminisztrációs hibák kiküszöbölését jelenti), a maradék 250 ezer embert - akiket szintén figyelmeztetett az egészségbiztosító - már az APEH keresheti meg. Vagyis az ő nevük felkerülne erre a havi rendszerességgel várható listára.
S hogy mindezzel mit kezd az APEH? Ezt még egészen pontosan nem tudni, ugyanis az ezt megalapozó szabálytervezet még készül. A szervezetnél - információink szerint - eleve azon is meglepődtek, hogy újabb kiemelt ellenőrzési feladatot kapnának 2008-ra
az eddig is szép számú teendő mellé. A kérdés az, hogy
az OEP-től származó minden egyes személynél elindíta-
nak-e járulék-ellenőrzést vagy nem, hanem egyéb szempontokat is figyelembe véve eldöntik, érdemes-e utánamenni az illetőnek. A jövedelemeltitkolástól való visszatartó ereje érdemben az előbbi verziónak lenne. Ám ez - adott esetben - jóval nagyobb kapacitást is igényel, vagyis az 1717 új emberéből az APEH-nak valószínűleg erre a feladatra is be kellene vetnie jó néhányat. Az adatok alapján ugyanis több tízezer ember ellenőrzése jöhetne szóba - ami többszöröse az évente végzett hasonló ellenőrzéseknek.
Mindenesetre, akinél ellenőriznek, annál 2007. április 1-jéhez vagy 2008. január 1-jéhez képest (még nem döntötték el, mi legyen a kiinduló dátum) visszamenőleg öt évre kérhetik számon az esetlegesen elmaradt adókat és járulékokat. Hogy pontosan milyen módszerrel és milyen mértékben, egyelőre nem tudni.
Az viszont most biztosnak tűnik, az orvosnál az ellátásért fizetni (a vizitdíjon felül) nem kell, akkor sem, ha nincs rendben a jogosultság. Az eredeti terv (tavasszal) ugyanis még ez lett volna. Igaz, akkor gyakorlatilag megszűnt volna az egészségügyben a társadalmi szolidaritás elve, vagyis lehettek volna olyanok, akiket nem lát el térítésmentesen a rendszer, ha nem fizetnek járulékot, vagy máshogy nem igazolják jogosultságukat. Most fordított logikával azt mondja a kormány: mindenkit ellátunk, de fizetni kell érte, vagyis jogilag minden marad a régiben, de most már tényleg megkérik a jogos árát az eddig "potyautasként" orvoshoz járóktól is. S persze ha érdemben az érintett több ezer embernél ellenőrizni tud az APEH - ami azért korántsem biztos -, a költségvetés is sokkal jobban járhat.
