Az viszont már a hároméves uniós tapasztalatot mutatja, hogy - a kezdeti csodavárás után - az emberek többsége úgy látja, fontos változások csak hosszabb távon történnek majd (67 százalék). Ami Magyarország EU-tagságának általános megítélését illeti, némi bizonytalanság tapasztalható a megkérdezettek körében: 46 százalékuk pozitívan gondol az unióhoz tartozásra, 32 százalékuk se pozitívan, se negatívan.

Figyelmeztető jel az eddigi magyar kormányok rossz "osztályzata". A válaszadók hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kormányok nem használták ki teljes mértékben az EU-tagságból fakadó előnyöket - derül ki a közvélemény-kutatásból, amely az Európai Bizottság budapesti képviselete és az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodája megbízásából készült. Érdekes viszont, hogy Magyarország érdekérvényesítő képességével a többség elégedett. 59 százalék gondolja, hogy a következő néhány évben hazánknak a hozzá hasonló nagyságú tagállamokhoz képest ugyanannyi beleszólása lesz az unióban hozott döntésekbe (24 százalék szerint kevesebb).

A legtanulságosabb talán az, mi történt az emberek szerint Magyarországon az EU-tagság hatására. Hatvan százalékuk úgy érzi, hogy a magyar termékek versenyképtelenné váltak a nyugati termékekkel szemben - 54 százalék pedig azt állítja, hogy az ország vagyonának többsége külföldiek kezébe került. A "jelentősen nőtt az életszínvonal" állítást mindössze két százalék választotta.