A magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika nem esik egybe az uniós agrár- és vidékfejlesztési gyakorlattal - hangsúlyozta Ficsor Ádám. Nálunk ugyanis nem a társadalom töredékét kitevő rétegek helyzetén kell javítani, hanem a kisebb településeken élők legalább négymilliós sokaságáén. A szakállamtitkár kijelentette: elsősorban nem a piaci alapon is jól működő szántóföldi növénytermesztésre akarnak költeni, hanem a versenyképes kulcsterületekre, az állattenyésztésre, a kertészetre és a minőségi vidékfejlesztésre kívánják fordítani a források jelentős részét. Ennek oka: a világon növekedni fog az élelmiszer-fogyasztás, és jó áron eladható lesz a biztonságos, minőségi élelem. Bővül a piaca a különleges, tájjellegű ételeknek és a hozzájuk kapcsolódó turizmusnak is. Nem egyszerűen szétosztani kell a vidékfejlesztési pénzt, hanem a versenyképes, munkahelyteremtő vállalkozásokat kell megerősíteni. Az Európai Unió ezzel a megközelítéssel fogadta el Magyarország vidékfejlesztési tervét.

Visszautasította az államtitkár azt az állítást, hogy nagygazdapárti volna a program. Hangsúlyozta: úgy írják ki a pályázatokat, hogy aki támogatást akar kapni, annak helyi közösségi célokat is föl kell vállalnia. Megjegyezte: néhány ezer olyan agrárcég van az országban - szinte minden településen legalább egy -, amely maga után tudja húzni a környezetét.

A vidékfejlesztési pénzekből az egészen kis méretű gazdaságok is részesülhetnek, ha összefognak, például gépközösségként közösen vásárolnak kombájnt - mondta Ficsor Ádám. Aki pedig nem akar szövetkezni másokkal, és munkát sem akar vállalni a tőkeerős vállalkozásoknál, az választhatja azt a - szintén támogatott - utat, hogy valamilyen különleges szolgáltatást valósít meg, például tájjellegű terméket állít elő.

Az uniós átlaghoz képest több pénzt fordítunk az agrártermelés versenyképességének növelésére, a fejlesztésre költhető összeg mintegy 48 százalékát - közölte az államtitkár. Eddig a beadott tervek körülbelül egyharmadát fogadta el az unió.

Az államtitkár elmondta azt is: október 10-re minden magyar kistérségben megalakultak azok a helyi közösségek, amelyek kidolgozzák a maguk komplex vidékfejlesztési programját. Ezek főként önkormányzati vezetőkből, vállalkozókból, civil szervezetek képviselőiből állnak. Így nem a központi hatalom dönti majd el, hogy mit fejlesszenek - a helyi egyeztetések során alakul ki, mire költsék a kistérségenként 1,5-2 milliárd forintnyi támogatást. A programok a jövő év áprilisáig formálódnak, majd 2008 második felében megindulhat az első helyi projektek megvalósítása, 2009-ben pedig az első kifizetésekre is sor kerül.

Az Új Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó komplex vidékfejlesztési programokról szólva Ficsor Ádám kifejtette: a kormány átértékelte a programot, ugyanakkor nem igaz, hogy kitörlik azt a tervből. Arra a kérdésre, hogy például elmarad-e a vízvisszatartás a tározóterületeken, az államtitkár azt válaszolta: a tározók esetében tájhasználat-váltásra van szükség. Hozzátette: legeltetéses gyephasználatot ajánlanak az Új Vásárhelyi-terv által érintett gazdálkodóknak - a gyeptelepítést pedig támogatni fogják. Az érintett kistérségek helyi vidékfejlesztő közösségei speciális módszertani támogatást kapnak a programjaik kidolgozására. Ficsor Ádám szerint azok lesznek a sikeres közösségek, amelyek a tervezésbe bevonják a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyi intézményeit is.

Végül azt kérdeztük: mikor érzékelheti helyzetének javulását a vidéki lakosság? Ficsor Ádám azt felelte: 2010-ben számon lehet kérni az eredményeket, várakozása szerint akkorra - a rendszerváltozás óta először - emelkedő pályára áll a magyar vidék.

Számon lehet kérni az eredményeket