Az MSZP oktatási munkacsoportja továbbra is az integrált oktatás híve - mondta Tatai-Tóth András tegnapi sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva. A kormánypárti politikus ugyanakkor elismerte: "pontatlanul, félreérthetően" fogalmazott korábban, amikor a Népszabadság hasábjain kifejtette: a szocialista munkacsoport támogatja, hogy ne lehessen a roma és nem roma gyermekeket erőszakkal egy osztályba zárni. Akkor úgy fogalmazott: "egyszerre kell biztosítani a felzárkózás és az együttlét lehetőségét. Meg kell teremteni, hogy például matematika- és fizikaórán a lemaradtak ne tartsák fel társaikat, de, mondjuk testnevelés és rajzórán, együtt lehessenek".

Az írás megjelenése után tiltakozott a Roma Polgárjogi Alapítvány, a koalíciós partner SZDSZ pedig a leghatározottabban elhatárolódott a kijelentéstől.

Tatai-Tóth András tegnap "rendkívül tisztességesnek" minősítette az ügyben képviselt álláspontját, és azt mondta: amikor az integráció kapcsán az "erőszakos" kifejezést használja, nem a szegregációt pártolja, hanem a kormányprogram gyorsított megvalósítását szorgalmazza. Ezért is járja a munkacsoport az országot.

Az MSZP szakpolitikusának tegnapi magyarázatát megelőzően, csütörtökön rendezett konferenciát Oktatás és előítélet címmel a Magyar Tudományos Akadémia, ahol Csepeli György szociálpszichológus "zéró toleranciát" követelt a közhatalom szférájában az előítéletességgel szemben.

"A rendőrségen és mindenhol, ahol közhatalmat gyakorol egy ember - lehet portás, polgármester, köztisztviselő, bíró -, nincs szólásszabadság. Ha valaki esküt tett a köz szolgálatára, nem lehet előítéletes" - fogalmazott Csepeli. - Fontos lenne - tette hozzá - a megelőzés is, ám az iskolák nem nyújtanak közösségi élményt a gyerekeknek, ehelyett a szegregáció érvényesül. Ha ez a kirekesztő gondolkodásmód bejut a parlamentbe, akkor az iskoláktól sem lehet mást várni - így reagált Tatai-Tóth András vihart kavart nyilatkozatára Csepeli.

Hiába a törvény, maradt még kiskapu

Erőss Gábor, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa úgy véli: bár kész a törvénymódosítás, amely elméletileg megakadályozhatja a hátrányos helyzetű diákok elkülönítését, ez a gyakorlatban nem mindig érvényesül. Az intézmények ugyanis megtalálják a kiskapukat. Még ha fel is veszik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, a szegregáció az iskola falain belül folytatódik. Képességfelmérés alapján különböző tagozatos osztályokat lehet létrehozni, amelyekbe a roma diákok általában nem jutnak be. Ilyen kirekesztést támogató eszköz még az indokolatlan fogyatékossá nyilvánítás: az óvodák vagy a nevelési tanácsadók javaslatára a gyerekeket például diszlexiásnak, vagy hiperaktívnak kiáltják ki, és ezen az alapon ajánlanak számukra speciális iskolát, vagy osztályt. Erőss szerint azoknak a diákoknak, akik lemaradnak a tanulásban, iskolaidő után, különóra segítségével kellene felzárkózniuk, nem elkülönített osztályokban. (Munkatársunktól)