Vidékfejlesztés törölve, csak száraz tározók a Tiszánál
Az Új Vásárhelyi-tervről 2004-ben elfogadott törvény azt tartalmazta, hogy a rendkívüli árhullámok apasztására szánt vésztározók közül az első hatot az idén december végéig kell elkészíteni. Az e héten a parlament elé került módosításban már 2013 az első ütem határideje, a teljes projektet pedig 25 évre szeretnék "széthúzni" a honatyák, nyilvánvalóan anyagi indokok miatt. A program összköltségvetése ugyanis 450 milliárd forint, és ennyit a kormány pillanatnyilag nem szeretne a Tisza mente árvízbiztonságára költeni.
Vannak azonban a módosításban más, koncepcióváltásra utaló jelek is. Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója szerint eredetileg egy komplex vidékfejlesztési tervről volt szó, a mostani változtatás azonban épp a komplexitást szünteti meg, és szinte csak az árvízvédelmi célok maradnak.
- Az eredeti változat egy európai szinten is példaértékű rehabilitációs és vidékfejlesztési elképzelés volt. Szó volt benne a vízvisszatartásról, vagyis a tározókban felfogott vizet gazdasági célokra hasznosítani lehetett volna. Az új változatban viszont a vízvisszavezetés nincs szabályozva, visszatartásról nincs szó, azaz "száraz" tározók készülnek. Így nemcsak a hasznosítási lehetőségekről kell lemondani, de a tározóterület tisztán tartása is megdrágul - fogalmazott.
Eddig a tervezett hat tározó közül csak egy (a cigándi) készült el, emellett hozzákezdtek a tiszaroffi létesítményhez (ez legkorábban jövőre készülhet el), a hanyi-tiszasülyi tározónál pedig megkezdték az előzetes régészeti feltárásokat. Közben egy a tervekben korábban nem szereplő hetedik (beregi) tározó is bekerült a programba, ami azt mutatja, hogy a végső változat a helyi politikai csoportok erősorrendje alapján alakulhat majd ki. Emiatt az október végén esedékes parlamenti végszavazáson is érhetik meglepetések a mostani javaslat beterjesztőit, annak ellenére, hogy a módosítás (kormánypárti igenekkel, az ellenzék tartózkodása mellett) támogatást kapott kedden az önkormányzati bizottság előtt. Orosz Sándor, a testület elnöke szerint a módosítások oka, hogy "túlzó várakozások" kapcsolódtak a programhoz, s ezeket próbálják most lenyesegetni - részben az EU-ra hárítva a finanszírozást, ami önmagában is növeli a megvalósítás időigényét.
