Istenkút egy pécsi városrész a Tubes lejtőjén. Tíz éve jött itt létre egy helyi közösség, amikor azt akarták megakadályozni, hogy bezárjon a helyi iskola. Azóta művelődési házat üzemeltetnek, rádiót, újságot csinálnak.

- A Zengőn is aktívak voltunk - mondja Peták Péter. - Ugyanazért, amiért a pestiek, vagy a debreceniek.

A régió legmagasabb pontján, a Zengőn akart először katonai radart építeni a Honvédelmi Minisztérium, de a környékbeliek valamint a zöldek tiltakozása miatt 2005 őszén a kormány áttelepítette a beruházást a Tubesre. Ekkor indult el a tubesi helyszín ellen szerveződő mozgalom. A zengővédők közül néhányan kezdetektől részt vesznek ebben a szerveződésben is, amelyet úgy hívnak: Civilek a Mecsekért Mozgalom. Csakhogy ez egy egészen más képződmény, mint a zengői volt.

Azt egy falun élő orvos vezette, aki az első perctől az utolsóig ugyanazokra az érvekre építette a mozgalmat. A pécsiek városiasabb méretben működnek és decentralizált a szervezet. Folyamatosan változik, hogy épp ki vesz részt és melyik akcióban, az is változó, hogy épp kinek az ötletét valósítják meg. Ahogy Peták fogalmaz, "időnként valaki előáll egy ötlettel és megpróbálja maga mellé állítani a többieket, ami hol kevésbé, hol jobban sikerül". Arra is volt már példa, hogy egy új csoport elkezdett teljesen autonóm módon kampányolni a városban, és csak később csatlakozott a többiekhez.

Peták a kérdésemre felsorol néhány szervezetet, amelyek részt vesznek: Zöld Fiatalok  Pécs, Lehet Más a Világ! Aktivista Klub, Pécsi Nagycsaládosok Egyesülete - akik hivatalosan nem csatlakoztak, de segítenek, és különböző baráti körök, kisebb társaságok is komoly szerepet játszanak, mondja Peták.

- Van-e para abból, hogy belépnek a mozgalomba a radar pártolói?

- Nincs para, semmi titkosat és törvénytelent nem csinálunk.

- És attól nem tartotok, hogy kiszivárognak a terveitek?

- Attól nem. Mindent nyilvánosan szervezünk, nyilvános a levelezési listánk, minden új csatlakozóra, új ötletre nyitottak vagyunk .Olyan ötletszerűen alakulnak a dolgok, hogy ezen nincs mit kiszivárogtatni.

A radar befogadásáról március 4-én, Pécsett népszavazást tartottak, de a referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Ezután a Honvédelmi Minisztérium kiadta a lokátorra az elsőfokú építési engedélyt, amit az önkormányzat és civil ellenzők megfellebbeztek. A radar elutasítói arra hivatkoztak, hogy a beruházás veszélyezteti Pécs vízbázisát, illetve a telek nem alkalmas építkezésre, mert nincs kapcsolata a közúttal. A fellebbezést a honvédelmi miniszter elutasította, így a radar építési engedélye jogerőssé vált.

A Civilek a Mecsekért Mozgalom azonban nem adta fel a harcot. Legutóbbi akciójának eredményeként több ezer ember vállalta, hogy kártalanítási igénnyel fog fellépni az állammal szemben, ha megépül a radar. A kampány ugyanis arról szólt, hogy az ingatlanok értéke csökkenni fog a radar miatt.

A kampány abból állt, hogy óriásplakátokkal, szórólapokkal és matricákkal borították el a várost. Profi céget bíztak meg vele, amely egységes arculatot adott az egésznek. Végül szeptember elsején, Pécs Város Napján fehér ruhás emberek demonstráltak a közgyűlés épülete előtt.

- Honnan volt rá pénz?

- Körülbelül negyven ember összedobott kétmillió forintot. A személyes kapcsolati rendszereiken keresztül ment a gyűjtés, meg a szervezés. Nem is tudom, hogy kicsodák. Olyan álnevek vannak az adományozók között, mint "Radar Béla".

A radar ellenzői nem gondolják mindenben ugyanazt, de megegyeztek, hogy ezt a radart nem küldik tovább másnak, azaz nem mondják, hogy inkább hol épüljön meg.

"Nem focizunk vele tovább." - mondja Peták, aki néhány társával részt vett az európai antimilitarista mozgalmak prágai találkozóján, amit a Ne Zakladnám cseh szervezet hozott tető alá. Ők az Európába tervezett amerikai rakétabázissal szembeni lakossági tiltakozást szervezték meg. 

- Különféle ideológiai alapokon álló szervezetek jelentek ott meg. Némelyik már több évtizedes múlttal rendelkezik. Ezek Európa különböző pontjain katonai fejlesztések ellen küzdenek. Az olaszországi Vicenza mellett például van egy támaszpont, amely akkora mint maga a város, és most a duplájára akarják növelni. A prágai találkozón voltak, akik azt mondták, hogy nincs külön védelmi meg támadó fegyverkezés: mert mindkettő háborús készülődés. Ebből komoly vita alakult ki, ami nagy hatást gyakorolt ránk.

A prágai élményekről a csoport zenés videoklipet is készített:

Civilek a Mecsekért Mozgalomhoz kötődő pécsiek a Fővárosi Bíróságon pert indítottak a lokátor építési engedélyének ügyében, a beadványuk szerint az európai normákkal és a magyar Alkotmánnyal is ellentétes az, hogy a radar beruházója ugyanaz legyen, mint az első és másodfokú engedélyező hatóság: a Honvédelmi Minisztérium. Ezen kívül szerintük nincs bizonyítva, hogy a város fölött álló radar sugárzása nem veszélyeztetné az embereket. Különösen aggasztónak találják, hogy a komplexum része lenne egy gázolajtározó, amelyet háború esetén kilőhetnek - miközben a hegy alatt van a térség legjobb ivóvízbázisa.

- A karsztvíz örökre elszennyeződne, ha azt a gázolajtartályt kilövik - állítja Peták.

- Miért gondoljátok, hogy nincs szükség radarra egyáltalán?

- Mert ha például háborúra készülünk Iránnal szemben, akkor ugyanolyan veszélyt jelentünk a békére, mint Irán. Éppen ezért azt mondjuk, amit a Dialógus csoport a nyolcvanas években: a leszerelés azt jelenti, hogy mi is leszerelünk. Az az érdekes, hogy ma részben ugyanazokkal állunk szemben, mint akikkel anno a Dialógus csoport.

Peták Péter ezzel egy olyan civil békekezdeményezésre utal, amely a nyolcvanas években alakult ki Budapesten és Pécsett: a Dialógus-csoport azt szorgalmazta, hogy a keleti tömb országai ugyanúgy szereljenek le, mint a nyugatiak. A Dialógus működését az állambiztonság és a vele együttműködő politikai szervezetek ellehetetlenítették. Az Élet és Irodalom májusban közölt riportja szerint ebben a műveletben szerepet játszottak olyan emberek, akik ma is magas pozíciókat töltenek be a közéletben. Például Petrétei József KISZ-titkár, a mai Gyurcsány-kormány korábbi minisztere, dr. Kiss László a jogi kar párttitkára, mai alkotmánybíró, Gyurcsány Ferenc, a tanárképző kar KISZ-titkára, jelenlegi kormányfő, valamint a "Nádházi Emil" fedőnevű Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, aki ma a civil kezdeményezéseket képviseli Brüsszelben. Gyurcsány szerepét a cikk szerzője, Ungváry Krisztián úgy értékelte, mint aki nem működött együtt a titkosszolgálattal, hanem nyíltan vállalta a maga álláspontját, és így lépett fel a civil kezdeményezéssel szemben. 

A tubesi mozgalom állítása szerint legalább tízezer embert tud értesíteni néhány órán belül, ha a hegyen megindulna a munka. A riadóláncukat folyamatosan bővítik. Ezek közül várhatóan sokan felmennének a hegyre. Peták szerint erőszakmentes ellenállásra készülnek, mert ez központi kérdés: egy ilyen mozgalom nem alkalmazhat erőszakot.